Enes Halilović Novi Pazar
05. mart 1977. –
Temeljna farba
Jednog
jutra, direktor ugleda na zidu škole
Grafit koji zbori o klanju
I odmah naredi domaru da prekreči zid.
Već sutradan, direktor ugleda isti natpis
I opet pozva domara
Koji opet umoči četku u kreč.
I tako jutrima, i tako godinama,
Direktor poziva domara, domar kreči.
A noć ostavlja crn natpis na bijelom zidu,
A djeca nagađaju ko je pisac tih slova.
Ali jednog jutra, direktor reče da uzalud je krečiti
I domar odmori ruke.
Sutradan, na zidu ugledaše
Nečiju krv.
Tako inače počinju ratovi.
Grafit koji zbori o klanju
I odmah naredi domaru da prekreči zid.
Već sutradan, direktor ugleda isti natpis
I opet pozva domara
Koji opet umoči četku u kreč.
I tako jutrima, i tako godinama,
Direktor poziva domara, domar kreči.
A noć ostavlja crn natpis na bijelom zidu,
A djeca nagađaju ko je pisac tih slova.
Ali jednog jutra, direktor reče da uzalud je krečiti
I domar odmori ruke.
Sutradan, na zidu ugledaše
Nečiju krv.
Tako inače počinju ratovi.
Alapozó festék
Egy
reggel, az iskola falán az igazgató
Vérontást
idéző falfirkát látott
És
rögtön elrendelte, a szolga meszelje át a falat.
Másnap
az igazgató ugyanarra a falfirkára ébredt
És ismét
hívatta a szolgát
Aki
ismét mészbe mártotta a meszelőt.
És
reggelente, éveken keresztül,
Az
igazgató hívatta a szolgát, a szolga meg meszelt.
Az éj
pedig a fehér falon fekete feliratot hagyott,
A diákok
meg találgatták ki tehette.
De egy
reggel szólt az igagató hiába a meszelés
És a
szolga megpihent.
Másnap a
falon valaki vérét
Látták.
Különben így kezdődnek az összecsapások.
Fordította:
Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése