Paulovics Tamás
Tiszaföldvár 1954. 09. 02. –
Jó volna...
Prémet növesztenék magamra,
tollakat, vagy torz pikkelyeket. Jó volna állati létbe süllyedni, az állatok tudatlanok és boldogok. Csak éhesek és szomjasak. Szívük megfeszítve nem ragyog. Csak sodródnak lenn a mélyben, lépegetnek az erdő sűrűjében, - vagy fönt a magasban a felhők fölött a nap alatt - lassan elúszó rebbenő szárnyú madarak. Esznek, ha éhesek, isznak, ha szomjasak. |
Bilo bi dobro...
Krzno
bi pustio,
perje
ili nakaradnu krljušt.
Bilo
bi dobro u životinju
se
pretvoriti, neuki su i sretni.
Samo
su gladni i žedni.
Srca
im razapeto ne sjaje.
Dole u
dubini se potucaju,
u
čestaru koračaju, –
ili u
visu iznad oblaka
ispod
sunca – sporim
zamasima
krila lepršaju.
Hrane
se ako su gladni.
Piju
ako su žedni.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése