Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Paulovics Tamás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Paulovics Tamás. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. január 14., vasárnap

Paulovics Tamás Az utolsó gondolatom – Moja poslednja misao


Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02.


Az utolsó gondolatom

Ha majd nehéz lesz eljutni az asztaltól az ágyig,
mikor nehezen tudom már kinyitni a konyha ablakot,
azért még hallom minden hajnalban a rigók énekét.
Amikor csak álmodni tudok a suhanásról a Tisza-gáton.

A ragyogó pirkadatot, a madarakat repítő júliusi
reggeleket, a szederindák gomolygását, a lágy sodrú
folyóból fölszökő fák suhogását, az erdő csöndjét,
a platán fák őrségét, a Kurcán ívelő híd szökkenését,
az uszoda zsivaját csak a képzeletem vetíti elém

Amikor már nem tudok verset mondani, már nehéz
a beszéd, kezem bordáimra ejtem: akkor is, ott is,
és azután is: az utolsó gondolatom Te leszel

                              Feleségemnek, Karácsonyra

Forrás: a szerző


Moja poslednja misao

Kad već od stola do kreveta biće teško stići,
kad već prozor kuhinje budem teško otvarao,
svakog svanuća pesmu kosa još ću uvek čuti.
Kad na dolmi Tise o lepršanju samo sanjati mogu.

Samo mašta mi priziva sjaj svanuća, let ptica
kad se julsko jutro budi, treperenje vitica kupine,
šum stabala na obali reke laganog toka,
tišinu šuma, stražarenje platana, skok mosta
što obale Kurce spaja, žamor plivališta.

Kad više ne mogu recitirati, kad teško
ću govoriti i svoje ruke na rebra spustiti: i tad, i tamo
a i posle: zadnja misao Ti ćeš biti.

                                       Mojoj Supruzi, za Božić

Prevod: Fehér Illés

2017. február 20., hétfő

Paulovics Tamás Csak a reggel – Samo svanuće

Képtalálat a következőre: „paulovics tamás szentes”

Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02. –


Csak a reggel

Az ártéri erdő ezer
zöldjének árnyán
fölszikrázik a reggel.
Érzed a folyó
lágy ölelését,
érzed a fényt,
látod a lassan
elúszó madarakat.
A zajgó betonút
már mögötted van:
– csak a madarak,
– csak a reggel.

Samo svanuće

Na senci mnoštva zelenila
šume plavnog područja
svanuće zasija.
Osećaš
mekan zagrljaj reke,
osećaš sjaj,
ptice sporih zamaha krila
promatraš.
Beton bučne ceste
već je iza tebe:
– samo ptice,
– samo svanuće.

Prevod: Fehér Illés
Forrás: a szerző

2017. január 27., péntek

Paulovics Tamás Körforgás - Kruženje

Képtalálat a következőre: „paulovics tamás”

Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02. –


Körforgás

A lopakodó alkonyatban egymásra
borulnak a lombok.
Még bíborban fürödnek a
távoli dombok.
Ha nagyon figyelsz megérted
miről beszélnek a fák,
mit mormol a folyó,
hallod az erdő csöndjét.
Hamar sötétedik, már este van.
Ideje megpihenned végre.
Ha eljön a pirkadat
köd-hártyáin átüt a fénye.
A madarak kezdik röptüket
és te a platánfa leveleiben
élsz tovább.
Kruženje

U prikradajućem sutonu
krošnje se priljubljuju.
Daleki obronci još u purpuru
se kupaju.
Ako si istinski pažljiv shvatićeš
o čemu govore drveća,
šta mrmlja reka,
čućeš tišinu šume.
Brzo se hvata mrak, veče je.
Vreme je da se konačno odmoriš.
Kad stiže svanuće
njegov sjaj probija košuljicu magle.
Ptice započinju svoj let
a ti život u nekom listu platana
nastavljaš.

Prevod: Fehér Illés
Forrás: a szerző

2016. december 27., kedd

Paulovics Tamás Jó volna... – Bilo bi dobro...


Képtalálat a következőre: „paulovics tamás”

Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02.

Jó volna...

Prémet növesztenék magamra,
tollakat, vagy torz pikkelyeket.
Jó volna állati létbe süllyedni,
az állatok tudatlanok és boldogok.
Csak éhesek és szomjasak.
Szívük megfeszítve nem ragyog.
Csak sodródnak lenn a mélyben,
lépegetnek az erdő sűrűjében, -
vagy fönt a magasban a felhők fölött
a nap alatt - lassan elúszó
rebbenő szárnyú madarak.
Esznek, ha éhesek,
isznak, ha szomjasak.
Bilo bi dobro...

Krzno bi pustio,
perje ili nakaradnu krljušt.
Bilo bi dobro u životinju
se pretvoriti, neuki su i sretni.
Samo su gladni i žedni.
Srca im razapeto ne sjaje.
Dole u dubini se potucaju,
u čestaru koračaju, –
ili u visu iznad oblaka
ispod sunca – sporim
zamasima krila lepršaju.
Hrane se ako su gladni.
Piju ako su žedni.

Prevod: Fehér Illés
Forrás: https://www.facebook.com/tamas.paulovics.7/posts/1464384267206138


2016. július 4., hétfő

Paulovics Tamás Valóság, szivárvány, álom – Java, duga, san


Képtalálat a következőre: „paulovics tamás”
 
Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02.
 
Valóság, szivárvány, álom
 
Valóság volt az a szivárvány vagy csak álom?
Fölragyogott az alkonyi égen azon a nyáron,
Jött a vihar kékesen cikázó villámaival, jött,
tépte a nehéz lombokat, szaggatta a fákat,
tiporta a virágokat, rígatta az édesanyákat.
Talán percek se teltek föllélegeztek a kertek,
és az alkonyi égen fölragyogott a szivárvány.
De lehet, nem volt az valóság csak egy álom,
vagy valóság volt? nem csak egy álom?
Nem tudom már, de nagyon jó volt nekem, -
nagyon jó, - ott, akkor azon a régi-régi nyáron.
 
Java, duga, san
 
Tek san je bila ta duga ili java?
Zasjala je na nebu u sutonu onog leta.
Došao, modrim gromovima je došao vihor,
kidao teške krošnje, grane lomio,
cveće uništavao, majke na plač terao.
Tek par minuta i baštama je laknulo,
i na nebu u sumraku zajsla je duga.
Dal je moguće da nije java bila samo san,
ili ipak java bila? ne tek jedan san?
Više ne znam, ali tad za mene bio je raj, -
raj je bio – onog davnog leta tamo, tad.
 
Prevod: Fehér Illés
 


2016. május 23., hétfő

Paulovics Tamás Lakat a szájon – Lokot na usta


Képtalálat a következőre: „paulovics tamás szentes”

Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02.


Lakat a szájon

Lakat a szájon, lakat a szíven.
Ha mégis kiröppennek szádon a szavak,
ha a kusza betűk sorokká sokasodnak,
ha formálódó gondolatod
a képernyőn átvibrál,
akkor bizony lecsupaszítod magad,
kitárulkozol és védtelenné válsz.
Ezért aztán jobb neked:
ha lakat a szájon, lakat a szíven.
Lokot na usta

Lokot na usta, lokot na srce.
Ako tvoja usta ipak napuštaju reči,
ako zamršena slova u redove se slažu,
ako tvoje misli u formiranju
na ekranu vibriraju,
tad sam sebe ogoliš,
otvaraš se i nezastićen postaješ.
Zato ti je bolje:
lokot na usta, lokot na srce.

Prevod: Fehér Illés


2016. április 12., kedd

Paulovics Tamás Babilon – Vavilon


Képtalálat a következőre: „paulovics tamás”
 
Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02.
 
 
Babilon
 
                                          ,,Ne engedj több tavaszt, Babilon,
                                           a házak roskadoznak a ragyogástól "
 
                                                                                   Bánki Éva
 
Szülővárosom, Babilon...!
   Utcáid, tetőid, tereid jól ismerem, aranyszobraid,
szökőkútjaid, édes gyümölcsöktől roskatag függő kertjeid
ezerszer meg ezerszer láttam.
   Hatalmas templomod hűs termiben sokszor múlattam
az időt gyönyörűséges papnőivel a szerelemnek.  
   Lassú sodrású folyód partján láttam a hűvös, bíborló
hajnalokat, a déli órák izzó, tékozló őrületét,
a vérpiros alkonyokat, ahogyan meghódította őket a sötétség.
   Gyönyörűséges kapudon számtalanszor lovagoltam ki
vadászni királyi vadállatokra.
   Szülővárosom, Babilon, köszönöm,
hogy fiad és urad lehettem.
 
   Kaputornyaidból jól látni a barbár hordákat,
ahogy elözönlik körötted a síkságot
és sátraik sokasága tengerként ölelik körbe falaidat.
 
    Babilon! Szerelmetes városom!  
    Nem akarom látni pusztulásod.
    Holnap hajnalban hű harcosaimmal
    kitörök a keleti kapun.
   
Életem adom érted, Babilon!
 
Rossz fiad voltam, nem tudtalak megvédeni.
 
 
 
 
 
Vavilon
 
                                      „Ne dozvoli više proleća, Vavilone,
                                       od blistanja se ruše kuće”
 
                                                                              Eva Banki
 
Rodni grade moj, Vavilone...!
   Dobro poznajem tvoje ulice, krovove, trgove, tvoje zlatne statue,
fontane, slatkim plodovima prepune bašte na padinama
hiljade i hiljade puta video.
   U hladovitoj odaji tvoje ogromne crkve često sam se
sa prekrasnim sveštenicama ljubavi družio.
   Uz obalu tvoje reke polaganog toka sam sveže, rumene
zore, užareno, rastrošno ludilo podneva,
kako kao krv crvene sutone osvaja mrak doživeo.
   Preko tvoje prekrasne kapije sam bezbroj puta jahao
u lov na divljač kapitalce.
   Rodni grade moj, Vavilone, zahvaljujem se
što sam ti sin i gospodar mogao biti.
 
   Iz tvojih kupola se vidi kako divlje horhe
ravnicu oko tebe preplave
i sa mnoštvom šatora poput mora oružuju tvoje zidove
 
   Vavilone! Ljubljeni grade moj!
   Ne želim tvoj propast videti.
   Sutra kad svane probiću
   sa svojim borcima preko istočne kapije.
 
Vavilone, za tebe život dajem.
 
Loš sam ti sin bio, odbraniti nisam te mogao.
 
Prevod: Fehér Illés
 
 


2016. március 29., kedd

Paulovics Tamás Végtelen – Beskraj


Képtalálat a következőre: „paulovics tamás”

Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02.


Végtelen

Az ártéri erdő ezer árnya,
a vízből felszökő fák suhogása
hosszan elnyújtott ölelésben
hullámzik eggyé a régtől
kígyózó folyóval.
Szederindák gomolygása,
zöld áprilisi szélben, októberi
aranyló bíbor-barna ragyogásban
forr össze az ártéri erdő
a kígyózó folyóval végtelen
szerelemben öröktől örökre.
Már akkor kezdődött mikor
hidak se voltak, hajók se voltak,
emberek se voltak.
Akkor is tart majd örök szerelmük,
mikor hidak se lesznek,
emberek se lesznek.
Beskraj

Sene vodoplavnih dubrava,
šuštanje iz vode izniklih stabala
sa vijugavom rekom
u jedinstvenu celinu
u ispruženom zagrljaju se stapaju.
Klupčanje vitica kupine
u zelenom vetru aprila, u oktobarskom
purpurno-mrkom zlatnom sjaju
odvajkada doveka u beskrajnjoj ljubavi
sjedinio sa vodoplavnom dubravom,
vijugavom rekom.
Počelo je tad kad još
nisu postojali mostovi,
niti lađe, niti ljudi.
Njihova večna ljubav i tad će trajati,
kad će i mostovi nestati,
i ljudi nestati.

Prevod: Fehér Illés


2016. február 18., csütörtök

Paulovics Tamás Mások a lányok – Cure su drugačije


Képtalálat a következőre: „paulovics tamás”

Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02.
Mások a lányok

A pirkadat, a hajnal, a reggel,
a régi kert emléke rabul ejtett,
s nem ereszt el. Azok az
alélt augusztusi délutánok.
Az istálló mögött egy diófa állott.
Hat éves lehettem, ott és akkor
mutatta meg Cseuz Gyuri, hogy
másképp pisilnek a lányok.
Azon az áldott-átkozott délutánon
sejtettem  meg,  mennyire,
mennyire mások a lányok.

Cure su drugačije

Zora, rumenilo, jutro, uspomena
starog vrta me je zarobila,
i ne pušta. Ona klonula
avgustovska popodneva.
Iza štale orah rasla.
Kojih šest godina sam imao, tamo i tada
mi je Đuro Čeuz pokazao, da
cure drugačije piške.
Tog blaženog-prokletog popodneva
sam prvi put naslutio da
su cure i te kako drugačije.

Prevod: Fehér Illés
Forrás:  http://www.szegedilap.hu/cikkek/vers/paulovics-tamas-harom-verse.html


2016. január 25., hétfő

Paulovics Tamás Apám korcsolyázni tanít – Otac me uči klizati

Képtalálat a következőre: „paulovics tamás”
Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02.

Apám korcsolyázni tanít

Apám levitt a szikesre korcsolyázni.
Koszorúzott előre ,
hátra, nagy körökben.
Aztán nyolcasokat írt le
lendületesen majd lassan.

Hat éves voltam, Ő hatvan.

A fagyott tükör szikrázott,
estem és keltem, majd
siklottam egyre gyorsabban.
Alkonyodott, föllángolt a jég.
Lehajolt, lecsatolta
a korcsolyát bakancsomról.

Nem volt idősebb nálam
azon a februári késő délutánon
csak húsz évvel az én apám.
Otac me uči klizati

Odveo me je otac na slatinu na klizanje.
Pravio je figure napred,
nazad, u velikim krugovima.
Posle je osmice crtao,
poletno pa sporo.

Šest godina sam imao, On šezdeset.

Iskrio je smrznuto ogledalo,
padao i ustao, ali
sam sve brže klizao.
Hvatala se mrak, uspalio se led.
Sagnuo se, otkopčao je
klizaljku sa moje cokule.

Onog februarskog kasnog popodneva
moj otac samo dvadeset
godina je bio stariji od mene.

Prevod: Fehér Illés


2016. január 10., vasárnap

Paulovics Tamás Két hold – Dva meseca

Képtalálat a következőre: „paulovics tamás”
Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02.

Két hold

Két hold kísért utamon.
Egyik a sima vízen remegett.
A másik úszott a platánfák ágain.
Hajnalodott.
Nem maradt velem egyik sem.

Dva meseca

Dva meseca su mi bili saputnici.
Jedan je na površini vode titrao.
Drugi pak na krošnji platana plovio.
Stigao je osvit.
Ni jedan nije ostao sa mnom.

Prevod: Fehér Illés


2015. december 19., szombat

Paulovics Tamás Cigánymeggy – Divlja višnja

Képtalálat a következőre: „paulovics tamás szentes”
Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02.

Cigánymeggy

Segítenem kellett cigánymeggyet szedni
Nagyanyámnak.
Lehettem tizenkettő-tizenhárom éves.
Untam nagyon az egészet.
Indultam volna le a strandra
Sarokfogózni.
Tördeltem az ágat,
tépdestem a meggyet, megszorítottam,
vöröslő vére serkent.
Aztán egyszerűen
elszöktem, otthagytam
Nagyanyámat.
Késő délután, amikor
hazaértem, a kicsi öregasszony
még ott ült a sámliján a tépett
koronájú meggyfa alatt
és halkan sírdogált.
Nem mertem a szeme elé kerülni.
Divlja višnja

Pri brebi divlje višnje sam trebao pomoći
Baki.
Imao nekih dvanajst-trinast godina.
Sve mi je dosadno bilo.
Krenuo bi na plažu
Igrati se vije.
Lomio granje,
čupao višnju, stiskao,
njenu crvenu krv cedio.
Potom sam jednostavno
pobegao, ostavio
Baku.
Kasno popodne, kad sam se
vratio, starica je još uvek
na podnožnjaku
ispod počupane višnje sedela
i tiho plakala.
Nisam smeo njoj se približiti.

Prevod: Fehér Illés