Tóth Imre Zalaegerszeg 1966. július 2. –
Milyen
Milyen szerencsések, akik háborúban,
egy pillanat alatt
halnak meg, és egybõl
a nirvánába
kerülve, nem tartoznak semmilyen
istenségnek
felelõsséggel.
Csak a golyó
ütötte seb árulkodik a
homlokukon arról,
hogy nekik már milyen jó.
Békében lehetetlen
méltósággal távozni,
csak kórházban
lehet, csövek és mûszerek között.
Ezért jobb a
háború a békénél, a halál az életnél.
Talán jobb lett
volna meg sem születni, csak
lebegni tovább
valamilyen égi mezõn,
de letaszítottak,
mint egykor másokat a Taigetoszról,
hogy itt várjam
ki, míg eljön az áhított szabadulás.
Gonosz istenek
zártak ebbe a testbe, vagy nevezhetjük
õket démonoknak
is, mert ez a világ csak másolata
egy másiknak, az
igazinak.
Itt soha nem
tudhatod, ki szeret, és ki van ellened,
mert ilyen a
dolgok természete.
És ne beszélj
nekem a boldogságról, mert nem tudhatod,
milyen az, élni
egy valódi aranykorban.
Én ott voltam, és
mondhatom, hogy nem ilyen.
Biztos, hogy
egészen nem.
Mikor megszakad a
kapcsolat a fenti világgal,
és nem marad más,
csak egészen ez.
Forrás: a szerző
Kako
Kako su
sretni oni, koji u ratu,
u jednom
trenu umiru i odjedanput
u nirvanu stigavši, nikakvom bogu
položiti račune nisu dužni.
Tek na čelu od metka izazvana rana
svedoči o tome, koliko im je već dobro.
U miru nemoguće je dostojanstveno odlaziti,
moguće je samo u bolnici, okruženo crevima
i aparatima.
Zbog toga rat je bolji od mira, smrt od
života.
Možda bi bilo bolje ni ne roditi se, tek
na nekom nebeskom polju lebdeti,
ali su me zbacili, kao sa Tajgetosa nekad
druge,
da ovde dočekam priželjkivano oslobođenje.
U to telo su me opaki bogovi stavili, ili
možemo ih
i demonima nazvati, jer taj svet je samo
kojija
jednog drugog, istinitog.
Tu nikad ne možeš znati ko te voli, ko je
protiv tebe,
jer takva je narav stvarnosti.
I nemoj mi pričati o blaženstvu, jer ne možeš
znati,
šta znači u istinsko zlatno doba živeti.
Ja sam bio tamo, i mogu reći, nije takav.
Zasigurno nije takav.
Kad se veza sa gornjim svetom prekine
i ne ostaje drugo, samo ovaj.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése