Sinkovits
Péter Zenta, 1946. május 26. –
|
Szerelem
valahogy úgy egyedül
hagytak engem
ím a méltóság
mindenekelőtt
a fokozódó harci zaj
közeledetén
a felszakadó-kitárulkozó
zokogást is megelőzve
karomba veszlek
hajladozó indák közt
előre
előre
|
Ljubav
nekako su me
tek tako samog ostavili
evo pre
svega dostojanstvo
kako se
približava sve glasnija ratoborna graja
preduhitreći
i jecaj što se otvara-širi
između
savitljivih vitica
u naručje te
uzimam
napred
napred
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése