Lennert Móger Tímea Zombor, 1981. május 20. –
Búcsúszó
Semmitmondócska:
csendes,
haszontalan jó,
alagút-folyó,
átalakuló,
pozitív hajó,
kegyes hegy…
Nem szólva
szólalni meg,
süppedős talppal
ingoványszőnyegen,
semmi-kedvem,
fény-titok:
előbb-utóbb
esni fog…
némán
nem látni tisztán:
képzavar,
a szótlan tekintet
horpadt tündöklés,
(másolás, beillesztés)
málló színek,
amfiteátruma…
nem otthon,
nem szoba,
átmeneti
menedék,
hangok f(r)ázisai előtt…
|
Reč oproštaja
Ništaklapnja:
tiha,
bezvredna dobrota,
tunel-reka,
preobrazba,
pozitivna lađa,
milosrdna gora...
Ne govorivši
progovoriti,
glibastim tabanima
na tepihu tresetišta,
ne da mi se,
sjaj-tajna:
pre ili kasnije
biće kiše...
nemo
ne rasuditi bistro:
pometnja crteža,
nemušt pogled je
upalo blistanje,
(kopiranje, prilagođavanje)
amfiteatar
trošnih boja...
nije dom,
nije soba,
privremeno
utočište,
ispred f(r)aze glasova...
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése