Sead Husić Tuzla 28.
april 1986. –
Svojina
Sjećam se da sam mislio ovo što sada mislim,
ali se plašim pišem li ono što mislim ili samo mislim da pišem. Jer meni se moja misao odveć sviđa, ali ovo što pišem nekako mi sliči na jednu kasabu i bosansku golu sirotinju, a o toj sirotinji ne mogu puno govoriti.
Smatram da ona ne pripada meni.
Meni je nametnuto – duboko smatram – i to što mislim da sirotinja ne pripada meni. |
Vagyonom
Emlékszem, azt gondoltam, amit most is,
de félek, azt vetem-e a papírra, amit gondolok,
vagy csak gondolom, hogy körmölök.
Mert amit elgondolatam,
eleve tetszik,
de az, amit most írok, valahogy
egy helységre és bosnyák nyomorra hasonlít,
ám erről a nyomorról, nem sokat tudok mesélni.
Vallom, nem hozzám tartozik.
Rámerőszakolt – hittel vallom –
az is, hogy úgy gondodolom, a nyomor
nem hozzám tartozik.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése