Faiz Softić Vrbe kod Bijelog Polja 1958. –
|
Crno more
Sine,
sa prvim mrakom
iznad naših kuća svake večeri
mreška more
crno do otrova.
Na dnu njegovom
kao zakletva
hrđa motika koja je
prvu brazdu
zakopala
ispod naše
kuće.
Progovoriš
li jače, sine -
podivljaće
voda.
Vrisneš li –
dozvaćeš ajkule
I sve što
nosi glavu pseću.
Ne ustaneš
li rano, sine,
pući će.
Ne legnemo
li na vakat
progutat će
nas vali crnoga mora.
Olovom će se
zalehemiti vrata i prozori.
Svi ćemo biti crno more.
Bićemo crno more
ako i sve uradimo kako treba
ako budemo govorili
ako i budemo šutjeli
ako i ne postanemo
bićemo crno more.
|
Fekete tenger
Fiam,
sötétedéskor
házunk felett minden este
a méregtől átitatott fekete
tenger lebeg.
Mélyén
fogadalomként az a kapa rozsdásodik
mellyel házunk alatt
az első barázdát ásta.
Fiam, ha hangosabban szólsz
–
a víz megvadul.
Ha kiáltasz – a cápákat
És a kutyafejűeket hívod
ide.
Fiam, ha nem kelsz fel időben,
megreped.
Ha nem fekszünk le időben,
a fekete tenger hullámai
lenyelnek.
Az ajtókat, ablakokat
ólommal tömítik.
Mindannyian fekete tengerré válunk.
Fekete tengerré válunk
ha mindent ahogy kell, úgy
teszünk,
ha megszólalunk,
ha hallgatunk,
ha nem is leszünk,
fekete tengerré válunk.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése