Füzesi Magda Nagybereg 1952. május 3. –
Lázadás
Átlátok rajtad:
kemény vagy, piperkőc, üresfejű, léha. De megvallom, nélküled hidegek lennének az éjszakák... Tudom, bármikor felcserélnél egy olyan társsal, aki kint is, bent is nagyobb rendet tart maga körül, hiszen én eltévedek olykor a magam építette labirintus zegzugaiban – mondtam az ablaküvegnek, és lemostam róla a csábító tél kormos csókjait... |
Pobuna
Prozrela sam te:
tvrd si,
kicoš,
praznoglavac, lenjčuga.
Ali priznajem, bez tebe
noći bi
hladne bile...
Znam bilo kad bi
me zamenio
sa nekom drugom
koja
i vani
i iznutra
oko
sebe više reda
održava,
jer ja
se
koji
put
u
skrivenim ćoškovima
vlastitog
lavirinta
izgubim
–
rekla
sam prozorskom staklu
i
sprala sam
čadžave
poljupce
primamljive
zime...
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése