Cseke Gábor Kolozsvár, 1941. július 29. – Nagy Imre rajza
Gondozó
Valaki
rólam álmodik-e
egyedül, titokban,
az ágyon –
egyedül, titokban,
az ágyon –
s
ha ki álmodik, engedik-e,
hogy velem néha
szóba álljon?
hogy velem néha
szóba álljon?
Most senkit sem simítok
homlokon,
nem dédelgetem senkinek a mellét,
rakott zsákomat hordozom, szúrós szakállam gondozom,
mint jó gazda a kertjét.
nem dédelgetem senkinek a mellét,
rakott zsákomat hordozom, szúrós szakállam gondozom,
mint jó gazda a kertjét.
Tetošenje
Sanja li neko o meni
negde, potajno,
usamljeno –
negde, potajno,
usamljeno –
i ako sanja dozvoljavaju li
da sa mnom katkad
popriča?
da sa mnom katkad
popriča?
Sad nikoga ne gladim po obrazu,
ničije grudi ne milujem,
natovaren džak nosam, svoju oštru bradu
kao vredan vrtlar baštu, negujem.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése