Petrőczi Éva Negyedszer – Četvrti put

Petrőczi Éva Pécs, 1951. április 7. –

Negyedszer Negyedszer. Fehér vászon spanyolcsizma, vaskengyel. „Mikor jöjjek a gyerekért?” – kérdezi valaki. Gumikötényes angyalok fején a vágta közeli végét zöld sapka hirdeti. Negyedszer. Nedves gézsorompó állja útját a jajgatásnak – a Csuklószalagrend új jelöltjét várják emberek, tárgyak. És várom én, hogy megváltson, legalább amíg étele-itala leszek; pár hónap, s lassan ő is eloldozza tőlem magát rend és törvény szerint. Negyedszer. Vászoncsizmában, vaskengyelben vágtatunk reménnyel-verten.

Četvrti put Četvrti put. Belo platno, španska čizma, gvozdena uzengija. „Kad da dođem po dete?” – pita neko. Na glavama anđela sa gumenom pregačom skori kraj jurnjave zelena kapa oglašava. Četvrti put. Put jauku vlažna rampa gaze sprečava – Ljudi, predmeti novog člana reda Članka čekaju. I ja čekam, da me izbavi, makar dotle dok sam mu hrana-napitak; par meseci, polako i on se prema redu i zakonu od mene odveže. Četvrti put. U platnenoj čizmi, gvozdenoj uzengiji nadom tučeno jurimo. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Petrőczi Éva legszebb versei, Ab-Art Győr, 2017. 29. old.