Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –
Kopott falitükör
Ülsz a néma, napsütéses őszben, őszen az adventi Bécsre
gondolsz, az elképzelt
kávé ízére egy puccos kávéházban, talán Thomas Bernhard
is ott itta mogorván
napi feketéjét. A kellemes hidegre jut eszedbe a
kivilágított főtéren. Fűszeres
forralt bor illata, üstökben gőzölgő ételek, itt nem
lehetsz magányos, hiába
vagy egyedül. Mégis menekülsz. Egy őszi teraszon ülhetsz
csak nyugodtan,
bágyadt napsütésben. Az emlékezet terén a hangszórókból
hangos zene szól,
erős reflektorok ontják a fényt. Azt gondolod, tavaszig
nem lesz már ilyen
a természetes fény. Szorítod a forró kávéscsészét, nem
iszod meg, melegíted
a hűvös emléket magadban. Jeremy Irons tudott még ilyet,
nem filmben,
egy ismerős lakásbuliján a tatai forgatás után. A
hangzavarban ülni némán
egy sarokban. Pohár borral kezében, hogy ne legyen egyedül.
Fáradtan,
szomorúan, de túlzottan jóképűen nézve a szemben lévő,
kopott falitükörbe.
Forrás: Jász
Attila: Belső angyal – készülő kötet
Izlizano zidno ogledalo
U nemoj, ozarenoj jeseni sediš, sedo na
božićni Beč misliš, na ukus zamišljene
kafe u nekoj gizdavoj kafani, možda je namrgođeno
svakodnevnu kafu
i Tomas Bernhard tamo pio. Misleći na
prijatnu hladnoću setiš se. Miris
kuvanog vina, isparavanje raznih jela u
kotlićima, tu ne možeš biti usamljen, zalud
si sam. Ipak bežiš. Samo u klonulom sunčanom
sjaju, na jesenskom balkonu
možeš mirno sedeti. Na trgu sećanja iz
zvučnika preglasna muzika se čuje,
svetlost jaki reflektori isijavaju. Misliš na
to da do proleća prirodna svetlost
takva neće biti. Stiskaš vruću šoljicu za
kafu, nećeš popiti, u sebi hladnu
uspomenu greješ. Džeremi Ajrons je znao tako
nešto uraditi, ne na filmu,
u Tati nakon snimanja na proslavi u stanu jednog
poznanika. U vrevi nemo
u jednom ćošku sedeti. Sa čašom vina u
ruci, da ne bude sam. Umorno,
tužno, ali odviše srdačno na susednom zidu u
izlizano ogledalo gledati.
Prevod: Fehér Illés
TRISTEȚE,,,,SINGURĂTATE
VálaszTörlés