Lennert Móger Tímea Zombor, 1981. május 20. –
Imám
fehér anyagba
kemény anyagba
zárni Istent
hazavinni házainkba
a tömjént
félrenézni amikor bántanak
igazság és valóság
vetekszik
hajnallal az éj
a tett Isten
szava
válasza
imáinkra
,,aki kér,
annak adatik”
aki nem kér,
azt
feláldozzák
élete árán
meghalni
könnyű
születni
nehéz
sokszor, sok
képben
aztán kész
,,vagyok,
aki vagyok”
izmos lélek
testem
képességei
jövevény
örökké
val(l)ó
körülfüstölt
ház
életre
keltett bűnbánat
otthonná
lett
templom
a testemé, az
a léleké, a
lélek Istené és
így tovább
eljutok a sírig
az itt
maradtak tengert
sírnak értem
megfürdenek
benne
sós, sebeket
gyógyító
a hajnalon
győz az éj
és fordítva
a rend körforgás
a körforgás rendje
vagyok
bogár és hegyvonulat
a föld alól is kilégző
nyár
rólam szedik a növényt
állatok legelnek
megújít a permet
amit az ég ad
meggyőzi az Istent
hogy létezem
|
Moja molitva
u belu materiju
u tvrdu materiju
Gospoda zatvoriti
tamjan
u naše kuće uneti
kad udaraju pogledati u stranu
istina i stvarnost
se takmiče
sa zorom noć
delo je reč Gospoda
odgovor
na naše molitve
„ko
traži, dobiće”
ko ne
traži njega
žrtvuju
po
ceni života
lako je umreti
teško je roditi se,
često, u mnoštvo slika,
potom gotovo je
„jesam ko sam”
snažna duša
sposobnosti moga tela
došljak
večan (sve)dok
dimom optočena kuća
oživljena pokora
bogomolja
koja je dom postala
moga tela, pripada
duši, duša
pripada Gospodu
tako dalje
do groba stižem
koji su ostali suzom
za mnom more su stvorili
okupaju
me
slano
je, rane celi
zoru
noć pobeđuje
i
obrnuto
red je
kružni tok
jesam
red
kružnog toka
insekt
i sklop planina
leto
što i
ispod zemlje diše
biljke
sa mene uzimaju
životinje
pasu
padavina
preporodi
šta
nebo daje
uveri
Gospoda
da
postojim
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése