Zoran Bognar Vukovar 30.
januar 1965. –
Pohvala ludosti
Šta osećaš
dok gledaš novac koji se kotrlja kroz halapljive dlanove poput lavine, znajući da se lavina kotrlja samo nizbrdo... Šta osećaš dok gledaš pregaženog čoveka koji je kroz sve ove lažne vekove postao samo kulturni objekt..., nalik šahu ili Kipu Slobode! Šta osećaš dok te vlastiti vrisak budi iz sna i dok gledaš u ogledalu na smrt preplašeno lice orošeno hladnim znojem... Šta osećaš dok čitaš članak o naručenom ubistvu, i da li se ikad pitaš: Kome je još važno ko se ovde Alahu klanja, a ko moli Hristu... Vukovar, 1989. |
A téboly dicsérete
Mit érzel,
míg a kapzsi tenyéren
lavinaként gördülő pénzt nézed,
tudva azt,
a lavina a lejtőn csak lefelé gördül...
Mit érzel,
míg az elütött embert nézed,
aki e hamis századokon keresztül
sakk vagy Szabadság-szoborhoz
hasonlóan!
egyszerű kultúrtárggyá vált...
Mit érzel,
míg álmodból saját sikolyod
ébreszt
és a tükörben
a hideg verejtékkel harmatos
halálra riadt arcodat nézed...
Mit érzel,
míg a megrendelt gyilkosságról
olvasol,
akár egyszer felteszed-e a
kérdést:
Kinek fontos még,
hogy itt valaki Allah előtt borul
le
vagy Istenhívő...
Vukovár, 1989.
Fordította:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése