Zoran Bognar Vukovar 30. januar 1965. –
Ne mogu da ubijem u sebi Austro-Ugarsku
Kažem:
kada se isprepletu dobro i zlo
i kada svako krene na svoju
stranu,
kada se prijatelji rastanu bez
pozdrava
ostaje pitanje:
nismo li svi tek ovde da
slušamo
a ne da govorimo?
Snaga neizgovorenih reči
(samo) potvrđuje činjenicu
da se ne trebamo (više) trošiti
na ono što prolazi spolja,
već na ono čega se odričemo iznutra...
U životu se ne stidiš
zbog onog što si uradio,
nego zbog onog
što drugi misle da si uradio.
U životu nije bitno
ono što se moglo dogoditi,
nego ono što se dogodilo...
A čovek, i pored svih maski,
koje svakodnevno rabi,
ima samo jedno lice
na kojem se sada,
nešto manje od faktičkog,
a znatno više od formalnog,
odslikava lični poraz...
Ne obazirem se više na one
koji nas svakodnevno
posmatraju,
jer kamerama je suđeno da budu
prevarene.
Sada znam i sam
da bi trebalo tražiti svoj put i spokoj
tamo gde ga ne traže drugi...
i da onaj koji gradi računajući na ljude,
gradi u blatu,
u živom pesku...
Oprosti mi večna kušnjo:
ne mogu da ubijem
Austro – Ugarsku u sebi...
Beograd,
2018.
|
A Monarchiát* nem tudom magamban megölni
Mondom:
mikor
a jó és a rossz összefonódik,
mikor mindenki a maga útját járja,
mikor a barátok köszöntés nélkül válnak el,
marad a kérdés:
azért vagyunk itt, hogy
hallgassunk,
és ne
beszéljünk?
A ki
nem mondott szó ereje
(csak)
megerősíti a tényt,
ne
fárasszuk (többé) magunkat
a
kívül történtekkel,
hanem
azzal, amiről belül mondunk le...
Az életben
nem tetteid miatt szégyenkezel,
hanem azért,
amit mások szerint tettél.
Az életben nem az a fontos,
ami megtörténhetett volna,
hanem az, ami megtörtént...
Az
embernek meg, a mindennap
viselt
álarcok ellenére
egyetlen
arca van,
amelyen
most,
kevésbé
a tényleges,
sokkal
inkább a látszólagos
személyes
vereségek tükröződnek...
Többé
nem érdekelnek azok,
akik
nap nap után figyelnek bennünket,
mert a
kamera-sors szemfényvesztés.
Most
magam is tudom,
utamat, nyugalmamat ott kell keresni,
ahol mások nem keresik...
és az, aki emberekre számítva épít,
sártengerben épít,
élő homokban...
Örökös próbatétel, bocsáss meg:
A
Monarchiát
nem
tudom magamban megölni...
Belgrád, 2018.
*Monarchia – Osztrák-Magyar Monarchia
Fordította:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése