Keresés ebben a blogban

2019. december 22., vasárnap

G. István László Eloltott ítélet – Ugašena presuda


G. István László Budapest, 1972. december 21. –

Eloltott ítélet

Arcából hiányzott egy darab, de
nem volt baleset nyoma, égés,
kutyaharapás vagy zúzódás gyógyuló
sötétje, a hiányhoz semmi
történet nem társult. Bőrbetegség, születési
rendellenesség kizárva. Azonnal
feltűnt, de sokakat nem zavart,
viselte, inkább a szelíd megszokás
leheletnyi gőgös közönyével, mint elvárható
hófolt hiányát a téli táj, vagy ahogy
bizonyos emlék, mondjuk, egy rossz szeretkezés
forgatókönyvében az egyedül szívott cigaretta
csikkjének pontos helye, egyszerre megjelöl,
viselte, és mindenkivel szembenézett, csak a
tekintet parázstengelye lett levizelt
tábortűz, eloltott ítélet, viselte,
hogy soha nem szeretett
senkit.

Ugašena presuda

Komad mu je iz lica falio, ali
traga nesreće, opekotine,
ugriza psa ili tame udarca u zarastanju
nije bilo, objasniti manjak
nekom zgodom je nemoguće. Oboljenje kože,
urođen manjak su isključeni. Uočljivo
je bilo, mnoge nije smetao,
s tim je živeo, više sa naviknutom pomalo
oholom nemarom, a ne poput zimskog pejzaža
očekivan nedostatak traga snega, ili kako
određena uspomena, recimo, u scenariju
nakaradnog ljubakanja tačno mesto opuška
sam opušene cigarete, odmah označava,
svakome je u oči mirno gledao, samo mu je žar
osovine pogleda popišana logorska vatra,
ugašena presuda postao, s tim je živeo
da nikad nikoga nije
voleo.

Prevod: Fehér Illés
Forrás: https://www.es.hu/cikk/2019-09-27/g-istvan-laszlo/eloltott-itelet.html?fbclid=IwAR3yIzy9fvOFo5wExb4UMS6OJdcHhvgUYJj4puqsjqXK-8liirXboyoNctc

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése