Vlasta Mladenović Šarkamen
kraj Negotina 17. mart 1956. –
Jedan dan u Subotici (zahvaljujući,
Djordju Kuburiću i Ilešu Feheru) Mirna je Bačka, dan odiše toplinom jutarnjeg sunca, prolaze ljudi ulicom kojom je hodao Danilo Kiš, svako nosi svoje radosti i muke, to je sve što imaju u životu. Ja sam gost, slepi putnik na brodu za nigde, koji ovde vidi samo lepotu. Da nije poezije ne bih na pučini Panonije bio, da nisam snio sve bi sada bilo drukčije. Odlazim iz ovog sjajnog grada, sa željom da se opet vratim. Jedini smisao je nada.
|
Egy nap Szabadkán (köszönve Djordje Kuburićnak és Fehér Illésnek) Bácska
nyugodt, kellemes
meleg, napsugaras reggel, sokadalom
az utcán, ahol egykor
Danilo Kiš* járt. Örömük,
bánatuk velük van, ez
minden, ami az életből nekik jut. Vendég
vagyok, potyautas a
sehová hajón, aki
itt csak gyönyört lát. Ha nem
lenne költészet, nem a
Pannón tengeren lennék, ha nem
álmodoztam volna, most
minden más lenne. Remélve,
visszatérek még, hagyom
el ezt a remek várost. Egyedül,
aminek értelme van, a remény. * Danilo
Kiš (1935 – 1989.) magyar származású ismert szerb költő, műfordító. Fordította:
Fehér Illés
|
Izvor: autor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése