Bíró Tímea Csantavér 1989. december 17. –
Minden rendben életem akadozva megy le a leves időnként abbahagyom leteszem a kanalat hagyom elmerülni a borsószemek között azokra a nőkre gondolok akikbe hetekkel ezelőtt megérkezett a hír hogy anyák lesznek borsónyi életet hordoznak a testükben a szívük alatt most pedig bombák robbannak felettük a magasban hogyan tudnám ezt
elmagyarázni neked két falat között rád mosolygok széles vigyor a válasz nyelvöltögetéssel hogyan tudnám ezt elmagyarázni neked minden rendben életem mert olyan nincs és mégis van egy ember úgy dönt hogy fegyverrel hadsereggel nekimegy egy másik országnak egy reggel úgy ébred fel hogy ölni fog hogy igen őt is anya szülte és látod valahol mégis elveszett minden rendben életem ha azt mondom ilyenek a felnőttek meg akarsz majd állni az időben ha azt mondom gyerekes a viselkedése túl korán szeretnéd kinőni a legszebb éveket hosszú sorok a
határátkelőhelyeken rövid ebéd mert mennél a játékaidhoz a szivárványos gyönyörbe nők tenyerei a néhány hónapos életeken a férfiak térdén a szinte kitapintható félelmen se előttem se mögöttem nem hullanak lövedékek táncoltatom a mackót körbe-körbe felhúzom zenél nevetsz valaki tölt lő sebesít reszkető szervek sejtek tente tente tengerecske ásítozik a lelked ők alvás helyett menekülnek erre nincs mentség nincs magyarázat csak tépelődik az ember a franciaágyban a matracon a kanapén a vackán a járdaszigeten kivési az álmot a fejéből az undor a saját fajától hogyan magyarázhatnám ezt
meg neked reggel vastag mosolyokkal
simogatjuk egymás arcát de emberek kíméletlenül hosszú sora ha néhány órára megpihent is nem tudta kialudni a háborúból magát mekkora bátorság kell lehunyni a szemed egy bombarobbanás ébreszthet fel mennyire kell fáradtnak lenni hogy a görcsös félelem ellenére lehunyd a szemed egy bombarobbanás ébreszthet fel beleveted magad a szokásos
produkcióba némelyik sikkantásodtól megijedsz minden rendben életem mivel nyugtat a nő akinek a gyereke megfeszíti magát a sorban tüntetőlegesen megáll követeli az apját a halál vagy a harc közül melyik lehet a vigasztalóbb a kijevi metróban csecsemő
született az elviselhetetlennek tűnő fájdalmakra gondolok hogy a nő a többiekre való tekintettel némán tűrte vagy nem foglalkozott a hangerővel a méhösszehúzódásokra amik a világra segítik az új életet volt-e szülésznő a közelben vagy mindent kizárólag ösztönösen hányan néztek oda hányan fordították el a fejüket a baba felsírt-e a már napok óta síró felnőttek között mihez kezdtek a méhlepénnyel a vér nyilván a többi közé keveredett minden rendben életem az otthon helyett hova mennek az új családtaggal bővült fényes hazaút helyett hova mennek az óvóhely meddig óvóhely lehet-e a fegyverropogások dallamában eleget enni a tejtermeléshez tente tente tengerecske kell-e altatót dúdolni vagy a puszta létezésben kifárad a néhány napos lélek magukra hagyott játékmackók arcáról leesik a gombszem a detonáció következtében súlytalanul landol a műanyag a szőnyegen de mi van a szívvel ha leválik hova essen
|
Sve je u redu živote moj supa zapinje u grlu na momente prekidam odlažem kašiku pustim da se među zrncima graška izgubi na one žene mislim koje su pre par nedelja dobili obavest majke će biti u njihovim telima ispod srca život veličine graška nose a sad iznad njih u visu bombe eksplodiraju kako bi to mogla objasniti tebi između dva zalogaja osmeh ti
šaljem cerekanjem plaženjem jezika
odgovaraš kako bi to mogla objasniti tebi sve je u redu živote moj jer tako nešto nema a ipak postoji jedan čovek je tako odlučio da oružjem vojskom na drugu državu navali jednog jutra tako se budi da će ubijati da i njega je mati rodila i vidiš negde se ipak izgubio sve je u redu živote moj ako tvrdim takvi su odrasli poželećeš stati u vremenu ako tvrdim ponašanje mu je
detinjast najlepše godine ćeš prerano hteti
prerasti na graničnim prelazima dugački
redovi kratak ručak jer bi svojim
igračkama u nasladu duginih boja išao dlanovi žena su na životima starim
od par meseci na kolenima muškaraca strah maltene
pipati se može meci ni ispred ni iza mene ne padaju okolo-naokolo medu na ples
navodim navijam svira smeješ se neko puni puca rani organi ćelije drhte snivaj snivaj okeanu duša ti zeva oni umesto spavanja u begu su za to opravdanja nema nema objašnjenja čovek na francuskom krevetu dušeku kanabetu leglu pločniku samo presabira nestaje san zbog gađenja od vlastite rase kako bi mogla to tebi objasniti ujutro lica jedna drugom debelim osmesima gladimo a ljudi u bezobzirno dugačkim redovima ako za koji sat su se i odmorili od rata pravi smiraj nisu našli koliko hrabrosti treba za to da
oči zatvoriš eksplozija bombe te može probuditi koliko trebaš biti umoran da i pored grčevitog straha oči zatvoriš eksplozija bombe te može
probuditi u svakodnevne naviknute radnje se
baciš po koji vlastiti vrisak te straši sve je u redu živote moj žena te smiruje čije dete u redu se uspravi demonstrirajući zastane oca prati između smrti i borbe šta može biti utešnije u metrou u Kijevu dete se rodilo na skoro nepodnošljive bolove mislim žena s obzirom na prisutne nemo je podnosila ili sa jačinom
glasa nije se bavila tokom kontrakcije materice koje pomažu
da nov život na svet stigne da li je bilo babice u blizini ili je sve isključivo nagonski
radila koliko njih su nju gledali koliko njih su glavu okrenuli da li je beba među zaplakanim
odraslima zaplakala šta li su radili sa posteljicom krv naravno sa ostalom se mešala sve je u redu živote moj umesto doma kuda idu sa novim članom porodice umesto ozarenom
cestom što doma vodi kuda idu sklonište dokle je sklonište može li uz melodiju groktanja oružja za stvaranje mleka dovoljno jesti snivaj snivaj okeanu uspavanku treba li pevušiti ili u pustom postojanju nekoliko dana stara duša je već umorna usamljena plišana meda sa lica dugmić otpada usled detonacije umetna materija kao da je bez težine na sag pada ali šta je sa srcem ako se odvoji gde da padne Fordította: Fehér Illés
|
Forrás:
Bíró Tímea versei (szifonline.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése