Đorđe
Kuburić Bačko Petrovo Selo 1958. –
Алкохоли са севера Ваља бити устрајан и крепак те не утопити се у живом
панонском блату. А на салашима и убогим
селима, сецесијким и
сецеонистичким градовима обликују се руже
ветрова: источних, западних,
северних. И јужних. Лепо каже Воја: и овде и
овде и овде. Где дува пакосни
северац, и лудаје повраћају с
неба. А на сеоским славама ђилкоши, припити и
пијани, наждерани овчијег
паприкаша, са вртоглавог рингишпила гађају се брисама. Којима ће, сутрадан, на
њиви, док фруштукују сећи дебелу белу
сланину, парадајз и леба фришка. Кô да ништа било није.
|
Tömény északi
italok Legyen
kitartó és friss az ember, ne süllyedjen
az élő pannonsíksági sárba. A tanyák
és isten-háta mögötti falvak, a
szecessziós és újszecessziós városok felett meg
szélrózsák keletkeznek: keleti,
nyugati, északi. Meg déli. Ahogy Vójó
mondja: itt is, itt, itt is. Ahol a
gonosz északi szél fúj, az égen
még a tökök is öklendeznek. A falusi védőszenti
ünnepségeken meg a gyilkosok,
a becsípettek és a részegek, a
birkapaprikással tele-zabáltak a szédítő
körhintán egymást
seprűvel célozzák. Akik,
másnap, a mezőn, míg
reggeliznek, egymásnak vastag szalonnaszeleteket, paradicsomot, friss
kenyeret vágnak. Mintha mi-sem
történt volna. Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:
Ђорђе
Кубурић: Песме из дворишта. Народна Библиотека „Стефан Првовенчани“, Краљево, 2016. str. 34.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése