Verica Preda PreVerica
Kruščić, 1966. –
|
Немоћ
и трачак светлости је велики у тами
Испод храстових годова,
у корену клице,
тражи се
нестала силина
која ће створити стих
и снагом сложених гласова
узлетети у небо,
под Венерин свод.
Кад тишина изнутра једе
истањене делове разумног,
врх истине
јечи по белини
и гребе
конфузне мисли.
Кад моћ немоћи
увезује руке,
онда умртвљује
и зрнце соли
у крвотоку
и моздини
и прелази
у четврто агрегатно стање.
П.c.
У међупростору,
чека се сигурна рука,
која ће изоштрити
чело оловке
и ставити тачку на немоћ,
па, кад у неком тренутку,
речи ојачају
попут светла Јупитера,
виталне и моћне,
у етар се,
као песма
узнесу.
|
Tehetetlenség
a sötétben egyetlen
fénysugár is jelentős
A tölgy évgyűrűi alatt,
a csíra gyökerénél
keresik
a verssorokat teremtő
eltűnt energiát,
az összetett hangok
erejével
a mennybe száll,
a Vénusz boltozata alá.
Mikor az elvékonyodott
értelem részeit
a csend belülről rágja,
az igazság
a fehéren jajgat
és kusza gondolatokat
karmol.
Mikor a karokat
a tehetetlenség tehetsége
köti össze,
akkor a véráramban
és az agyvelőben
a só-szemcséket is
megbénítja
és a negyedik
halmazállapotba
alakul.
P. s.
Biztos kéz vár
a köztestérben,
kicsiszolja
a ceruza hegyét
és pontot tesz a
tehetetlenségre,
majd, egy pillanatban,
mikor az életerős, eleven
Jupiter fényeként
a szavak erőre kapnak,
az éterbe,
mint költemény
emelkednek.
Fordította: Fehér Illés
|
Izvor: autor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése