Verica Preda PreVerica Ти не волиш и не желиш мене – Te engem nem szeretsz és nem kívánsz

 

Verica Preda PreVerica Kruščić, 1966. – 

Ти не волиш и не желиш мене   Ти не волиш и не желиш мене, нисам више мио срцу твом? Гледајућ’ у страну – страст ти вене са рукама на рамену мом. Глоса на стихове Сергеја Јесењина    Троше се дани, нестају снови Стегнуте гледам усне румене И опет се тужна мисао јави Ти не волиш и не желиш мене.   Неме су речи срце засекле Осетих само душевни слом Хладне очи све су рекле Нисам више мио срцу Твом?   Памтићу само лепо и топло, Зиме и ноћи страствене жене, Осећам, одавно да све је прошло Гледајућ у страну – страст Ти вене.   Надам се, иако много ме тиштиш Како ћеш доћи у стилу свом И опет у мени све да оживиш Са рукама на рамену мом.

Te engem nem szeretsz és nem kívánsz   Te engem nem szeretsz és nem kívánsz, szíved többé nem kedvel? Félre nézel – szenvedélyed hervad, ahogy kezed vállamat érinti.   Glossza Szergej Jeszenyin soraira   Múlnak a napok, tűnnek az álmok, Szorongva nézem a rózsás ajkat És ismét szomorú gondolat jelentkezik Te engem nem szeretsz és nem kívánsz   Szó el nem hangzik, elvágja a szív, Csak lélek-összeomlást érzek, A rideg tekintet mindent elmond Szíved többé nem kedvel?   Csak a melegséget, a szépet jegyzem, A szenvedélyes nő télvízét, éjszakáit, Érzem, minden régen elmúlt Félre nézel – szenvedélyed hervad.   Remélem, pedig nyomaszt, Egyszer a magad módján csak betoppansz És bennem ismét minden feléled Ahogy kezed vállamat érinti.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://www.poezija.rs/vericapreda/ti-ne-volis-i-ne-zelis-mene-verica-preda/

Verica Preda PreVerica Немоћ – Tehetetlenség

 

Verica Preda PreVerica Kruščić, 1966. – 

Немоћ   и трачак светлости је велики у тами   Испод храстових годова, у корену клице, тражи се нестала силина која ће створити стих и снагом сложених гласова узлетети у небо, под Венерин свод.   Кад тишина изнутра једе истањене делове разумног, врх истине јечи по белини и гребе конфузне мисли.   Кад моћ немоћи увезује руке, онда умртвљује и зрнце соли у крвотоку  и моздини и прелази у четврто агрегатно стање.     П.c.   У међупростору, чека се сигурна рука, која ће изоштрити чело оловке и ставити тачку на немоћ, па, кад у неком тренутку, речи ојачају попут светла Јупитера, виталне и моћне, у етар се,  као песма  узнесу.

Tehetetlenség   a sötétben egyetlen fénysugár is jelentős   A tölgy évgyűrűi alatt, a csíra gyökerénél keresik a verssorokat teremtő eltűnt energiát, az összetett hangok erejével a mennybe száll, a Vénusz boltozata alá.   Mikor az elvékonyodott értelem részeit a csend belülről rágja, az igazság a fehéren jajgat és kusza gondolatokat karmol.   Mikor a karokat a tehetetlenség tehetsége köti össze, akkor a véráramban és az agyvelőben a só-szemcséket is megbénítja és a negyedik halmazállapotba alakul.     P. s.   Biztos kéz vár a köztestérben, kicsiszolja a ceruza hegyét és pontot tesz a tehetetlenségre, majd, egy pillanatban, mikor az életerős, eleven Jupiter fényeként a szavak erőre kapnak, az éterbe, mint költemény emelkednek.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Verica Preda PreVerica Pričamo o pesmi – A költeményről beszélünk

 

Verica Preda PreVerica Kruščić, 1966. – 

Pričamo o pesmi   носим је нераспаковану неисковану необрађену забрађену ушушкану   чекам један трен кад варница прасне и кроз прсте отме мисао проструји мишићним крилом створи слово запрља белину хартије чекам   да заличи на бехар и освоји свет

A költeményről beszélünk   hordozom kibontatlanul csiszolatlanul kidolgozatlanul rejtetten álomba bágyadtan   várom a pillanatot hogy a szikra pattanjon és az elrabolt gondolat az ujjakon keresztül tódulva izom-szárnnyal betűt képezzen fehér papírt maszatoljon várom   hogy virágzásra emlékeztetve világot hódítson   Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Verica Preda PreVerica Квар – Kár

 

Verica Preda PreVerica Kruščić, 1966. – 

Квар   Програм шарених лажи наставља се.   Дугме за off посматра време како се слива низ кораке.   Ако останем испред, одсјај ће посивети и замрачити очи.   Устанем ли, пратиће ме сенка његове јеке.

Kár   A tarka hazugságok műsora tovább görög.   A kikapcsológomb az időt figyeli, ahogyan a lépteken tovatűnik.   Ha elől maradok, elszürkül a visszfény és a szemeket sötétbe borítja.   Ha felkelek, visszhangjának árnyéka kísér majd.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor