Bíró Tímea Csantavér
1989. december 17. –
Félcipő klumpában
menetelt a családi
pótlékért a fél falun át kellett gyalogolnia nagy emelkedőkön csúszós lejtőkön hóval takart gödrök sűrűjében hiába veszekedtem a téllel jegesen
virágzott az ablaküvegen a hóesésben gyönyörködtem aztán
lattám meg anyám
papucsának felső része apró
lyukakkal van tele belehullanak
a hópelyhek miután hazaért a szociális zsákmánnyal egy
ujjnyival vastagabban kentük
a margarint ő meg hideg lábait a forró vizes lavórba tette isten közben
nevetve dobálta
a hógolyókat anyám
nyári lábbelijébe
|
Polucipele čitave zime u cokulama je koračala zbog porodičnog doplatka preko pola sela morala proći preko velikih uzbrdica kliskih nizbrdica u snegom pokrivenoj gustini jama zalud sam se sa zimom borila prozori su ledenim cvetovima cvetali uživala u padavinu snega posle sam ugledala gornji deo papuče moje mame je sitnim rupama puna pahuljicama snega su ispunjene nakon što je sa socijalnim plenom kući stigla margarin smo deblje mazali a ona pak smrznute noge u lavor sa vrućom vodom stavila u isto vreme bog grudve snega u letnju obuću moje mame sa osmehom na licu bacao Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: Bíró Tímea: A pusztítás reggelei, Fórum Újvidék 2017. 9.
old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése