Méhes Károly Pécs 1965. február 20. –
|
Január egy
Felsorakozott mögém még
egy év,
eltelt, tele lett, torkig
van (velem);
örök spájz, ám
kincsesbánya,
kútmélye, menny-bolt,
ahol minden,
ami földi volt, ezentúl
kapható.
Szép volt és szép lesz
– így döntöttem.
A titkos ügynök s. k. (M.
K.) a múltból
magával hozott, széttört
érméhez
hozzápasszintja a jövő
másik felét,
mindig megtalálja, ami
hiányzik.
S miközben durranós
petárdák
megőrült üstökösként
húznak el
az ablakom előtt, a
legkisebb
kispárna azt suttogja a
fülembe:
„Álom helyett cserébe
kapsz tőlem
életet, amit szakasztott,
mint az álom.”
Újév van. Sötét
január-éjjel.
Ígéretemhez híven: ez is
szép-jel.
|
Prvi januar
Iza mene se
još jedna godina postrojila,
prošla, puna je, do guše (sa mnom);
večna špajza, dakako rudnik blaga,
dubina bunara, nebeska radnja gde sve
što je zemaljsko bilo, od sada dostupno.
Bilo je lepo i biće lepo – tako sam
odlučio.
Tajni agent s. r. (K. M.) sa sobom
iz prošlosti donesenoj, razbijenoj medalji
drugu polovinu budućnosti prilagođava,
ono što fali, uvek pronalazi.
I dok se ispred mog prozora
poput pomahnitalih kometa
praskave petarde prolaze, najmanji
jastuk mi na uho šapuće:
„Umesto snova za zamenu od mene
život ćeš dobiti što je baš takav kao san.”
Nova je godina. Tamna januarska noć.
Shodno mom obećanju: i to je lep znak.
Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: Méhes Károly: Röntgen, Parnasszus Könyvek, Budapest.
2012.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése