Ady András Extenzió – Ekstenzija

 

Ady András Csíkszereda 1976. július 12. –

Extenzió   Tán még van annyi időm, megtehetem még, hogy ezt a testet a magasba álmodjam, annyira oda-fel, hogy elérjen hozzátok, hogy legalább ez meglátogasson titeket, s azt sem bánom ha ezért furcsa felhőszoknyám kell legyen, a légüres térben megfáznak veséim, s ha azt az egyetlen, végtelen hosszú pillantást egy levegővétellel kell átvészelnem, semmit sem bánok csak azt hogy ez lesz az első és utolsó ilyen, mert nem oda tartozok, s ébredéskor vissza kell térnem, maradnom, összezsugorodnom egy álom-emlékben.

Ekstenzija   Možda imam toliko vremena, mogu još postići da ovo telo u vis snovima dignem, toliko tamo-gore da do vas stigne, bar da vas poseti, i ni to ne bi žalio da zbog toga čudnu suknju od oblaka morao nositi, u bezvazdušnom prostoru bubrezi će mi ozepsti, te ako onaj jedan jedini, beskrajno dugačak tren sa jednim uzdahom moram preživeti, ništa neću da žalim samo to da će to biti prvi i poslednji takav, jer tamo ne pripadam, nakon buđenja moram se vratiti, ostati, u jednoj uspomeni sna smežurati se.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző