Bíró Tímea
Csantavér 1989. december 17. –
Fölösleg függönyrojtokként lógnak
az ablakban varják
hogy örökbe fogadják őket az utcán az emberek unott arccal várják a kocsiban a zöldet van aki négy keréken halad más egy falon nem tud átjutni szülők nélkül nem lehet a társadalomba belépni a többséget felhizlalja az önsajnálat az apró csuklókba a vér meg
beleszárad ácsorognak naphosszat csak ácsorognak kilós vödörből kenik a margarint uzsonnára nagykanállal mérik az árvaságot az összekarcolt
fémtányérba ha süt a nap az udvarban kidobott életek fogócskáznak cipőben alszanak hátha reggel értük jönnek
|
Višak u prozoru poput rojte na zavesama vise za usvajanjem žude na ulici ljudi u kolima ravnodušno zeleno čekaju neko na četiri točka napreduje neko drugi pak zid ne može preći bez roditelja u društvo nije moguće kročiti većinu
samosažaljenje hrani a u sitnim zglobovima krv se suši preko čitavog dana stoje samo stoje margarin za užinu iz velikog lonca uzimaju sirotnost u
izgreban metalni tanjir kutlačom dobivaju sija li
sunce u dvorištu se izbačeni životi igraju vije u cipelama spavaju možda će ujutro po njih doći Prevod: Fehér
Illés
|
Forrás: Bíró Tímea: A pusztítás
reggelei, Fórum Újvidék 2017. 18. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése