Jadranka Milenković Pula. 19. 11. 1969. –
|
Блато желим да знам ко је испекао први хлеб пре колико хиљада година осећам да ме нешто битно с њим везује осећам то од свог првог хлеба и мислим да треба мерити људско време не од првог удаха или прве речи већ од првог јуначког натапања корице безубим устима од хлеба почињу да расту зуби развија се чуло мириса прва реч мора да је била реч за хлеб хлеб говори о чаролији настајања вруће векне од семенке бачене у земљу пре зиме или у пролеће данас ми говоре о земљама без блата како је тужно тамо нема свете тајне ницања зелене биљке јаче од брда земље над собом пријатељ ми говори о снази семенке са сјајем у очима гутамо кнедле чудећи се тој уметности неких других сила колико преображаја под земљом на сунцу у млину у пећи у телу снага семенке расте изнутра са причом о ономе што исто је данас и пре десет хиљада година или више отишла бих да се поклоним првој крушној пећи као да идем у свети град као да откривам значење светог грала грла испуњеног песмом хлебом молитвом и храпавим осећањем страха бојазни пред светом у коме више неће бити блата и нешто безмирисно клизиће пустим непрегледним градом без људи
|
Sár ki akarom deríteni ki sütötte az első kenyeret hány ezer éve érzem valami lényeges köt össze vele ezt érzem ahogy az első kenyérbe haraptam és szerintem mérni kell az ember idejét nem az első lélegzetvételtől vagy az első szótól már a kéreg fogatlan szájjal való első hősies áztatásától kezdve a fogak a kenyértől kezdenek nőni fejleszti a szaglásérzéket az első szó biztosan a kenyérnek szólt a kenyér a forró vekni csodálatos eredetéről szól a tél előtt vagy tavasszal földbe vetett maggal kezdve ma nekem a sármentes országokról beszélnek mily szomorú ott hiányzik a zöld növények csírázásának szent titka mely mindennél erősebb barátom a mag erejéről beszél csillogó szemmel gombócokat nyelve csodáljuk e más erők által kifejlesztett művészetet micsoda átváltozások a földben a napon a malomban a kemencében a testben a mag ereje belülről nő azzal a mesével együtt mely ma és tízezer éve vagy még régebben ugyanaz elmennék főt hajtani az első kenyérsütő előtt mintha a szent városba mennék mintha a szent Grál jelentését fedezném fel a Grált mely költeménnyel kenyérrel imádsággal érdes félelemérzéssel a világtól való viszolygással töltött melyben sár és valami illat nélküli többé nem lesz emberek nélküli átláthatatlan puszta városokon át suhan Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:
https://slovopolis.wordpress.com/2021/03/03/jadranka-milenkovic-deset-pesama/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése