
Neda Gavrić Banja Luka 27. 07. 1980. –
|
О
том – потом Моје срце је сишло У твоје пете Газиш га одлазећи. Толико о том! Волео, љубио Под кожом тапкао Гледао ме као дете. А потом. Трнци кроз тело Малаксала душа Горак укус још једног пораза За који године немам. Љубав је опет Показала очњаке Гризе сваког ко јој Узалуд име спомене. Ал' што баш мене Ја сам те волела.
|
Erről – ezután Szívem sarkadba Húzódott Taposod, ahogy távozol. Erről ennyit! Szerettél, csókoltál, Bőröm alatt topogtál Rám, mint gyerekre néztél. Ezután meg. Testemben tövisek Lelkem kimerült Még egy vereség keserű íze Melyre nem vagyok
felkészülve. A szerelem ismét Metszőfogát mutatta Mindenkit mar aki Nevét hiába említi. De miért éppen engem Én szerettelek. Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:
Неда Гаврић: Јесен жедне
душе, Бесједа, Бања Лука, 2025.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése