A. Túri Zsuzsa: Mindig piros – Uvek je crvena

A. Túri Zsuzsa Budapest 1971. július 30. –

Mindig piros Mindig piros A tiszta vér. Amíg folyik. Mindenkinél. Egyenlőnek Teremtetett Mindenki, kit Idevetett A véletlen, A Jóisten, Ki tudja? Talán nincsen Senki ott fönt. Csak mi itt lent. Kint a kétely, Remény itt bent... Mindíg piros A vér színe. Míg dobog az Ember szíve. Kémleljük a Fakó eget, Mondogatjuk Épp eleget: Jogunk van a Szabadsághoz, Az élethez, Biztonsághoz, Egészséghez, Boldogsághoz, Aztán csendes Szép halálhoz. Repkedünk a Hálók között, Minden lezárt. Minden kötött. Mindíg piros A tiszta vér. Az ember fél. Mégis remél. Te se gondold Többnek magad. Idő a zár, Hit a lakat.

Uvek je crvena Čista krv je Uvek crvena. Dok teče. Kod svakoga. Koga god je tu Slučaj, Svevišnji, Ili ko zna ko Dobacio, Stvoren je Da bude jednak. Gore možda Nikog nema. Samo mi smo, tu dole. Vani je sumnja, Nada je tu unutra... Boja krvi je Uvek crvena. Dok srce Kuca. Promatrajući Sivo nebo, Dovoljno Ponavljamo: Imamo pravo Na slobodu, Život, Sigurnost, Zdravlje, Blagostanje, Pa na kraju Na tiho skončanje. Između mreža Lebdimo, Sve je zaključano, Sve je svezano. Čista krv je Uvek crvena. Boji se ljuda. Ipak se nada. Ni ti ne misli Da si vredniji. Vreme je rigla, A vera zasovnica. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1740693189487073&set=a.1702273549995704.1073741832.100006392265732&type=3&theater



A. Túri Zsuzsa: Forrás – Izvor

A. Túri Zsuzsa Budapest 1971. július 30. –

Forrás Forrás- Kezdet Folyó- Élet Lágy hullámok Vízesések Csobbanások Álmos fények Nyújtózkodó Nyers remények: Sodor a víz Múltban, Mában, Örvényekben És csodákban, Sebes áram: Lelked tükre Áttetsző, Vagy Fáradt, Szürke Minden hullám Élni tanít, Minden csepp Jelent valamit, Ha sorsodat Kézben tartod, Alámossa Majd a partot... A víz üzen: Minden gyerek Vízből fakad, Vízben lebeg, Anyaméhben, Mint az álom Lebeg Üres Éjszakákon. Az esőben, Örök kincsben, Minden cseppben Ott az Isten.

Izvor Izvor- Početak Reka- Život Mekani valovi Slapovi Žuborenja Pospana svetla Protežeće Sirove nade: Nosi te voda U prošlosti Današnjosti, Virovima I čudima, Brz tok: Ogledalo tvoje duše je Proziran, Ili Umoran, Siv je Svaki val Živeti te uči, Svaka kap Nešto znači, Ako sudbom Vladaš, Podlokaće Obalu... Voda poručuje: Svako dete Iz vode izvire, U vodi lebdi, U maternici, Poput sna Lebdi Tokom praznih Tutumiša. U daždu, Večnom blagu, Svakom kapu Gospod je prisutan. Prevod: Fehér Illés

Forrás: A. Túri Zsuzsa: Befejezetlen szimfónia, Underground kiadó, 2016. 36-37. oldal



A. Túri Zsuzsa: Összekapaszkodva – Zagrljeno

A. Túri Zsuzsa Budapest 1971. július 30. –

Összekapaszkodva Valaki régóta követ Az utamon, Lépésről lépésre, Keze a vállamon, Valaha ismertem, Valaha szerettem, Úgy rémlik, kértem is, Maradjon mellettem, De az út rögös lett, Hosszabb, mint gondoltam, Én sem vagyok már oly Vakmerő, mint voltam, Bezárult a szívem, De ő csak jön velem, Szólnék, de nem tudok, Küldeni nem merem. Ki tudja mért van itt, Ki tudja, mit vár még, Ha szívéhez egyszer Új utat találnék, Megkérdezném talán, Miért hisz még bennem? Miért nem enged el, Hogyha el kell mennem? Összekapaszkodva Lépkedünk és tudom, Sokáig így lesz még: Keze a vállamon, Szótlanul s remélve Hogy túl a közönyön, Megállok majd egyszer, S mindezt megköszönöm.

Zagrljeno Odavno me Već neko prati, Iz koraka u korak, Na ramenu mi je njegova ruka, Nekad sam ga poznavala, Nekad ga volela, Čini mi se da sam ga i molila, Neka ostane, Al cesta je glibava postala, Duža, no što sam mislila, Ni ja nisam više tako Odvažna, kao što sam bila, Zatvorilo mi se srce, Ali on sa mnom korača, Oglasila bi se, ali ne mogu, Odaslati ga kako bi smela. Ko zna zbog čega je tu, Ko zna, šta još čeka, Ako bi do njegovog srca Novu stazu našla Možda bi upitala, Zašto još ima u meni poverenja? Ako već otići moram, Zašto me ne pušta? Zagrljeno Koračamo i znam, Još ćemo dugo tako: Na mom ramenu mu je ruka, Šutke i nadajući se Da s one strane nehaja Staću jednom I za sve ću biti zahvalna. Prevod: Fehér Illés

Forrás: A. Túri Zsuzsa: Befejezetlen szimfónia, Underground kiadó, 2016. 20-21. oldal



A. Túri Zsuzsa: Szeretlek,tudod? – Volim te, znaš li?

A. Túri Zsuzsa Budapest 1971. július 30. –

Szeretlek, tudod? Szeretlek, Tudod? Mások eldobott álmait, Megunt rongyait Fel nem veszem többé. Elsodor a lét Zavaros folyama messze, Tőled sodor el S válik hitem köddé. Szeretlek, Tudod, Lázas, beteg világomban Amíg lélegzem Úgy szűrődsz át rajtam, Mint csipkefüggönyön a fény. Szeretlek. Tudod. Messze kihunyt tegnapokban, Elszürkült mában Derengő jövőben Hogy Te is létezel: Remény.

Volim te, znaš li? Volim te, Znaš li? Tuđe odbačene snove, Istrošene krpe Više ne bi obukla. Mutan tok opstanka Od Tebe daleko Me odnese I moja vera u maglu se pretvara. Volim te, Znaš, U mom grozničavom svetu Dok dišem Kao svetlo preko čipkane zavese Preko mene se tako prodiraš. Volim te. Znaš. U davno ugašenoj prošlosti, Izbledeloj današnjici Nerazgovetnoj budućnosti Da i Ti postojiš: Uzdanje je. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://mek.oszk.hu/15100/15189/15189.pdf

A. Túri Zsuzsa: Amíg... – Dok...

A. Túri Zsuzsa Budapest 1971. július 30. –

Amíg... Amíg A Kezemet Fogtad, Őriztek Az Angyalok, Egyszer Aztán Elengedted, Azóta Is Zuhanok.

Dok... Dok Si Mi ruku Držao, Anđeli Su Me čuvali, Jednom Si Ispustio, Od Onda Padam. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://mek.oszk.hu/15100/15189/15189.pdf