Több téves bejegyzést találtam a "net"-en a lebontási folyamatokkal kapcsolatosan. Megpróbálom nagyon egyszerűen elmagyarázni a sejtekben végbemenő kémiai reakciók folytonosságát, egymást követő lépéseit és a kimaradó lépések következményeit.
Bevezetőként egy alapelv: a természetben végbemenő biokémiai folyamatok egységesek – teljesen mindegy, hogy egysejtűről vagy a humán szervezet valamelyik szervének egy sejtjéről van szó. A különbségek az ellenőrzési folyamatok következményei.
Három összetett molekula (makromolekula) szolgál táplálékul: fehérjék (proteinek), szénhidrátok (poliszacharidok – keményítő, glikogén) és zsírok (trigliceridek). Alapelemekre való lebontásuk a sejten belül és kívül egységes. A fehérjék aminosavakra, a poliszacharidok (keményítő, glikogén) glükózra, a lipidek (trigliceridek) glicerolra és zsírsavakra bomlanak. A bélrendszerben az emésztés folyamán a folyamatot a legkülönbözőbb enzimek gyorsítják, melyek egyébként spontán is lejátszódnak. Ez történik pl. az avasodás során is. Az avasodás nem más, mint a zsírok „szétesése” glicerolra és szabad zsírsavakra. A kellemetlen íz a zsírsavaknak köszönhető. Tehát nem romlott az avas étel. Nyugodtan ehető – csak engem lehetőleg ne kínáljanak vele, mert ocsmány íze van!
Még egy megjegyzés: a makromolekulák alapelemekre való bontását (bomlását) nem szabad összetéveszteni a sejten belüli alapelemek lebontási folyamataival!!!
A sejten belül a lebontási folyamatok szigorú sorrendben követik egymást. A folyamatok folytonosságát végtelenül bonyolult ellenőrzési folyamatok biztosítják.
Az egyik ellenőrző mehanizmus: az inzulin jelenléte teszi lehetővé a glükóz sejtekbe történő bevitelét. Amennyiben a sejtekben fellép a glükóz hiány, a sejt éhezik. Ez történik a „cukor betegeknél” vagy éhezéskor. De éhes a sejt akkor is, ha hirtelen felgyorsul az anyagcsereforgalom, pl. lázas állapot, nem megszokott fizikai munka, …
Mi történik, ha a sejtben nincs glükóz? A bemutatott ábra szerint a glükózból piruvát (piroszőlősav) keletkezik. Ez az az egyik olyan vegyület, amelyik kulcsfontosságú szerepet tölt be az anyagcsereforgalomban. A piruvátból széndioxid (+ CO2) felvételével oxalát (oxálecetsav) keletkezik. Ha sejtben van elegendő oxalát, akkor a zsírsavakból keletkező két szénatomos vegyület – AcCoA (acetilkoenzim-A) – tovább „bomlik”. Az oxalátból és AcCoA-ból citromsav keletkezik és a citrát kör-ben visszalakul oxaláttá.
Amennyiben a sejtben nincs elegendő piruvát, akkor a következő folyamat játszódik le:
2 AcCoA → β–oxivajsav → aceton
A β-oxivajsav és az aceton – ketontestek – felhalmozódása okozza a sejtek illetve szervezet „elsavanyosodását”, ami a legkülönbözőbb káros folyamatokat idézi elő. Tehát a „cukorbeteg” nem azért beteg, mert magas a vérben a glükóz koncentrációja, hanem mert nincs a sejtekben, az inzulinhiány miatt. Ha bármilyen oknál fogva a sejtben fellép a glükózhiány – a sejt éhezik és fellép az acidozis (savas kémhatás – „elsavanyosodás”). A súlyosabb cukorbetegeknél felhalmozódik a szervezetben az aceton is – ezért van kellemetlen leheletük és természetesen a vizeletben is kimutatható.
Felhívom a fiatal anyukák figyelmét, hogy ha lázas kisgyermekük vizeletében kimutatják az aceton jelenlétét, ne essenek kétségbe, nem cukorbetegségről van szó. Egyszerűen a lázas állapot magával vonja a sokkal gyorsabb anyagcsereforgalmat, fellép a sejtben az éhezési állapot és megjelenik a vizeletben az aceton. Elmúltával az aceton is el fog tűnni a vizeletből.
A tartós éhezés azért is veszélyes, mert a szervezet valamilyen módon próbálja pótolni a piruvát hiányát. A mellékelt ábrából látható, hogy keletkezhet aminosavakból is. A sejtek, hogy védekezzenek az acidózis ellen, saját magukat bontják le – a fehérjéket, mert azokból aminosavak keletkeznek és így részlegesen pótolják a piruvát hiányát.
Óva intek mindenkit az ellenőrizetlen diétázástól. Elsősorban azok a sejtek sérülnek, amelyekben intenzív az anyagcsereforgalom – ide tartozik a testis és az ovárium is. Találkoztam olyan fiatal teremtéssel is, ahol az ellenőrizetlen, mértéktelen diétázás tartós sterilitáshoz vezetett.
A citromban a glükózon kívül sok a citrát körbe tartozó szerves sav is, így bizonyos mértékig biztosítja az oxalát jelelétét a sejtekben. Ezért védi a sejtet az acidózistól – elsavanyosodástól. Tehát nem lúgosít !!!, ahogyan több helyen is olvastam!
Mi a cukor = kristálycukor. Glükózból és fruktózból áll. A vékonybélben lebomlik alkotóelemeire: a glükóz felszívódik a fruktóz pedig távozik a szervezetből. A glükóz nem más mint gyümölcscukor!!!
Ha gyümölcscukrot eszem az egészséges!??? Döntse el mindenki, hogy így van-e!
Még egy badarság: a neten azt is olvastam, hogy a cukorfogyasztás savanyítja a szervezetet.
Bevezetőként egy alapelv: a természetben végbemenő biokémiai folyamatok egységesek – teljesen mindegy, hogy egysejtűről vagy a humán szervezet valamelyik szervének egy sejtjéről van szó. A különbségek az ellenőrzési folyamatok következményei.
Három összetett molekula (makromolekula) szolgál táplálékul: fehérjék (proteinek), szénhidrátok (poliszacharidok – keményítő, glikogén) és zsírok (trigliceridek). Alapelemekre való lebontásuk a sejten belül és kívül egységes. A fehérjék aminosavakra, a poliszacharidok (keményítő, glikogén) glükózra, a lipidek (trigliceridek) glicerolra és zsírsavakra bomlanak. A bélrendszerben az emésztés folyamán a folyamatot a legkülönbözőbb enzimek gyorsítják, melyek egyébként spontán is lejátszódnak. Ez történik pl. az avasodás során is. Az avasodás nem más, mint a zsírok „szétesése” glicerolra és szabad zsírsavakra. A kellemetlen íz a zsírsavaknak köszönhető. Tehát nem romlott az avas étel. Nyugodtan ehető – csak engem lehetőleg ne kínáljanak vele, mert ocsmány íze van!
Még egy megjegyzés: a makromolekulák alapelemekre való bontását (bomlását) nem szabad összetéveszteni a sejten belüli alapelemek lebontási folyamataival!!!
A sejten belül a lebontási folyamatok szigorú sorrendben követik egymást. A folyamatok folytonosságát végtelenül bonyolult ellenőrzési folyamatok biztosítják.
Az egyik ellenőrző mehanizmus: az inzulin jelenléte teszi lehetővé a glükóz sejtekbe történő bevitelét. Amennyiben a sejtekben fellép a glükóz hiány, a sejt éhezik. Ez történik a „cukor betegeknél” vagy éhezéskor. De éhes a sejt akkor is, ha hirtelen felgyorsul az anyagcsereforgalom, pl. lázas állapot, nem megszokott fizikai munka, …
Mi történik, ha a sejtben nincs glükóz? A bemutatott ábra szerint a glükózból piruvát (piroszőlősav) keletkezik. Ez az az egyik olyan vegyület, amelyik kulcsfontosságú szerepet tölt be az anyagcsereforgalomban. A piruvátból széndioxid (+ CO2) felvételével oxalát (oxálecetsav) keletkezik. Ha sejtben van elegendő oxalát, akkor a zsírsavakból keletkező két szénatomos vegyület – AcCoA (acetilkoenzim-A) – tovább „bomlik”. Az oxalátból és AcCoA-ból citromsav keletkezik és a citrát kör-ben visszalakul oxaláttá.
Amennyiben a sejtben nincs elegendő piruvát, akkor a következő folyamat játszódik le:
2 AcCoA → β–oxivajsav → aceton
A β-oxivajsav és az aceton – ketontestek – felhalmozódása okozza a sejtek illetve szervezet „elsavanyosodását”, ami a legkülönbözőbb káros folyamatokat idézi elő. Tehát a „cukorbeteg” nem azért beteg, mert magas a vérben a glükóz koncentrációja, hanem mert nincs a sejtekben, az inzulinhiány miatt. Ha bármilyen oknál fogva a sejtben fellép a glükózhiány – a sejt éhezik és fellép az acidozis (savas kémhatás – „elsavanyosodás”). A súlyosabb cukorbetegeknél felhalmozódik a szervezetben az aceton is – ezért van kellemetlen leheletük és természetesen a vizeletben is kimutatható.
Felhívom a fiatal anyukák figyelmét, hogy ha lázas kisgyermekük vizeletében kimutatják az aceton jelenlétét, ne essenek kétségbe, nem cukorbetegségről van szó. Egyszerűen a lázas állapot magával vonja a sokkal gyorsabb anyagcsereforgalmat, fellép a sejtben az éhezési állapot és megjelenik a vizeletben az aceton. Elmúltával az aceton is el fog tűnni a vizeletből.
A tartós éhezés azért is veszélyes, mert a szervezet valamilyen módon próbálja pótolni a piruvát hiányát. A mellékelt ábrából látható, hogy keletkezhet aminosavakból is. A sejtek, hogy védekezzenek az acidózis ellen, saját magukat bontják le – a fehérjéket, mert azokból aminosavak keletkeznek és így részlegesen pótolják a piruvát hiányát.
Óva intek mindenkit az ellenőrizetlen diétázástól. Elsősorban azok a sejtek sérülnek, amelyekben intenzív az anyagcsereforgalom – ide tartozik a testis és az ovárium is. Találkoztam olyan fiatal teremtéssel is, ahol az ellenőrizetlen, mértéktelen diétázás tartós sterilitáshoz vezetett.
A citromban a glükózon kívül sok a citrát körbe tartozó szerves sav is, így bizonyos mértékig biztosítja az oxalát jelelétét a sejtekben. Ezért védi a sejtet az acidózistól – elsavanyosodástól. Tehát nem lúgosít !!!, ahogyan több helyen is olvastam!
Mi a cukor = kristálycukor. Glükózból és fruktózból áll. A vékonybélben lebomlik alkotóelemeire: a glükóz felszívódik a fruktóz pedig távozik a szervezetből. A glükóz nem más mint gyümölcscukor!!!
Ha gyümölcscukrot eszem az egészséges!??? Döntse el mindenki, hogy így van-e!
Még egy badarság: a neten azt is olvastam, hogy a cukorfogyasztás savanyítja a szervezetet.
