Ferid Muratović
Jorgan od kamena
Sašile ga zime ljute
Napunile studom svojom
A pod njime uspavan sam
Omađijan nadom mojom.
Ovaj život, ova varka
Pocrnjele svoje puti
Oko nogu stoje boli
K'o đinđusi razasuti.
K'o kad čekaš svitak neba
Da se munja sunovrati
Ko na Sudnjem danu kada
Svako svoje grijehe plati.
Vratio se danak danu
Kamen zemlju prigrlilo
Zora zoru probudila
Put se putem uputio.
Od kamena jorgan nam je
Sašile ga ljute zime
Prije nego s Neba pade
Kao džemre naše ime.
|
Kőtakaró
Kemény
telek varrták
Teletöltötték
hideggel
De
alatta elszunnyadtan
A
reménytől elbűvölten.
Ez az
élet, ez a megtévesztés
Bőre már
egészen sötét
Lábunk
körül szétszórt
Gyöngyként
hever a gyötrődés.
Mintha
virradatot várnál
Hogy leszakadjon
a villám
Mint mikor
gaztetteinkért
Lakolunk
kell az Itélet napján.
Eljött
a vezeklés napja
A kő a
földet ölelte
Hajnal
a hajnalt keltette
Az út
útját újra kezdte.
Kőből
van a mi takarónk
Kemény
telek varrták
Elénk
nem az Mennyből esett
Tavasz
hínökei hozták.
Fordította: Fehér
Illés
|
