Rafi Lajos Nyár – Leto – Summer

Rafi Lajos

Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.

Nyár A Nap végtelen teste áthasít S mint egy falat kenyér gurulok. Nem tudom felfogni a végtelent, De elkaptam egy véres csillagot.

Leto Beskonačno telo Sunca me cepa I kotljam se kao komad hleba. Beskonačnost ne mogu shvatiti Al mi je u posedu jedna krvava zvezda. Prevod: Fehér Illés

Nyár A Nap végtelen teste áthasít S mint egy falat kenyér gurulok. Nem tudom felfogni a végtelent, De elkaptam egy véres csillagot.

Summer The Sun’s infinite body rips me through, and I roll like a morsel of bread. I’m unable to grasp infinity, but I’ve grabbed at a bloody star. Translated by N. Ullrich Katalin



Rafi Lajos Fekete május – Crni maj

Rafi Lajos

Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.

Fekete május Természetesen csak annyit akarok, amennyit egy ember akarhat megtartó és létösztönével, a túlélés becsületével. Minden percem mostoha jóság, földözvert csoda, amit az istenek most formálnak bennem újra. Kínjaim hát a számba veszem. Körülfon a rettegés, bánat, mint egykor Krisztust az alázat, átadnak engem is a keresztfának. Csak azt akartam, sétáljunk, együtt. Nem szédítelek, csak egy percet. Rügybe szöknek a fák s nyomja fejem a fekete május. Hazudtam?

Crni maj Naravno samo toliko želim koliko jedan čovek nagonom samoodržavanja, poštenjem preživljavanja poželeti može. Svaki minut mi je maćehinska dobrota, o zemlju udareno čudo što bogovi sad formiraju ponovo u meni. Pa poređam svoje muke. Obavija me zebnja, tuga, kao nekad poniznost Hrista, raspeću i mene predaju. Samo sam hteo da šetamo, zajedno. Ne zavaravam te, samo minut. Na granama nabrekli pupoljci i tišti me crni maj. Jesam li lagao? Prevod: Fehér Illés



https://www.youtube.com/watch?v=LB3bc7r9f5M

Rafi Lajos Új május – Nov maj

Rafi Lajos

Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.

Új május Így van szavam szívén a halk, Zengő imám, ha nem zavar: Bádogos iparos vagyok, ám amikor fojtogató gondolatok vernek pofon; Nem ez vagyok. Rég elmerült és önfeledt eszmémben még felfigyelek. Mint rossz gyerek, ki csíntalan, Kit nem zavar a zűrzavar. Mint az, ki siratásait, Az énje némaságain fel-felzokog. Olykor magamra ébredek. Fölkavarnak a reggelek. Jajgat a Nap, úgy érezem. S pihenő csöndje a magánynak reám kiált: Ember vagyok és nem cigány.

Nov maj Tako je na srcu moje reči tiha, Blaga molitva, ako ti ne smeta: Zanatlija sam, limar, ali kad me zagušljive misli šamaraju; Ja taj nisam. U odavno potonulom i bezbrižnom rasuđivanju mom obraćam pažnju još. Kao zločest dečak, ko je nestašan, Kome ne smeta darmar. Kao onaj ko zbog svojih oplakivanja, Zbog vlastite nemosti koji put zajeca. Koji put se osvestim. Uzburkaju me praskozorja. Tako osaćam da Dan jada. I blažena tišina samoće me doziva: Čovek sam a ne Cigančina. Prevod: Fehér Illés



Rafi Lajos Güdüci február – Februar u Gedecu – February in Güdüc

Rafi Lajos

Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.

Güdüci február

A szél odakint a térdén töri a fákat.
Fütyülök rá. Beszél a nőkről a székely.
Torkomban érzem a vágyat:
nyalintsak vele egy pohárral.

…mert igaza van, s életét megedzette
a föld meg a kín.
Szépségét érzi ő is a szónak, s a szíve
ha sír:
locsolni próbálja a torkát.

Túl a hegyen, a tüzes napot fedi
a füst.
Szép lenne itt nekem is minden,
tördel a kín. Nézem a székelyt.
Kék szemében béke hajnalok,
kezével mintha csillagokat fogna:
most faragja fából a holnapot.

Februar u Gedecu

Napolju drva vetar na kolenima slama.

Fućka mis se. Transilvanac o ženama priča.

Žudnju u grlu osećam:

makar s čašom da stišam.

... jer je u pravu, njegovog života zemlja i patnja

čeličali.

Lepotu reči i on oseća, a srce mu kad

ispašta:

utoliti spiranjem grla pokušava.

Užarenog sunca iza brda dim

prekriva.

Tu bi mi bilo sve lepo,

patnja me kida. Gledam Trnasivanca.

U njegovim očima pitoma svitanja,

rukom kao da zvezde hvata:

sutra od drva sad klesa.

                             Prevod: Fehér Illés

February in Güdüc

Outside, the wind smashes the tree into pieces.
That doesn’t bother me. The Szekler is talking about women.
My throat feels dry;
I want to take a dram with him.

… because he has rights, and his life has been tempered
by the earth and by torments.
He also knows the beauty of words,
and when his heart weeps,
he moistens his throat.

Beyond the mountain, the glowing sun
is covered with smoke.
Everything could be lovely for me too.
But pain tortures me. I look at the Szekler.
In his blue eyes is a dawning peace
as if he has captured a star;
now he carves his tomorrow from wood.

                             Translated by Janna Eliot