Szuhay-Havas Marianna Szerepjáték – Uloga

 

Marianna Budapest, Szuhay-Havas 1968. augusztus 13. – 

Szerepjáték   Ma éjjel lidérc leszel, lobogó, hideg tüzedben csontomról húst eszel. Vérem rézedényben, ott fogod fel, hold alatt, mocsártól távol, kéj a fájdalommal, ahogy összevilágol, idegen kutyák árulnak el.

Uloga   Noćas bićeš utvara, iako plamti, hladna ti je vatra, a meso sa mojih kostiju hrana. Krv mi je sud od bakra, tamo ćeš shvatiti, daleko od močvare, ispod meseca, kako slast sa tugom se spaja, tuđi psi će te izdati.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://ujkafe.website/?p=20498

Szuhay-Havas Marianna Borges után - szabadom – Po Borhesu - slobodno

Szuhay-Havas Marianna Budapest, 1968. augusztus 13. –

Borges után - szabadom Bár a kék tigrisek hazatértek, én kóborlok (élet-ízzel számban) keresve e világban: mást is, mint a misztikátlan valót. S ha tűz gyullad fent: (újra az idegen hegyen), már megálmodtam én is - veled -, amit eddig nem lehetett.

Po Borhesu - slobodno Mada plavi tigrovi vratili se kući, ja skitam (u ustima sa okusom hrane) na tom ogoljenom svetu tržeći: od ogoljene stvarosti i nešto drugo. I gore ako vatra plane: (ponovo na stranoj planini), već sam i ja sanjala - s tobom -, to što dosad nije bilo moguće. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.gothic.hu/szuhayhavasmarianna

Szuhay-Havas Marianna Sodródás – U strujanju

Szuhay-Havas Marianna Budapest, 1968. augusztus 13. –

Sodródás elhajolt alak sóhajtó terek tárt karjaid közt keresztül megyek a gyors tavaszon a lassú őszön hideg-melegen már nem is győzöm a lendület visz fognak a szavak lassan halkulok ahogy tartalak homály nő közénk csipkéi falak érzem szövetét felejtésanyag.

U strujanju odmaknuta figura žalna prostranstva preko tvog zagrljaja iza mene se zadržava brzo proleće usporena jesen mraz-žara više ništa ne stižem zanos me tegli obavezuju reči polako se stišam kako te imam između nas tama se stvara zidovi su čipke njene osećam tu materiju od zaborava je. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.litera-tura.hu/szuhay-havas-marianna-versei/

Szuhay-Havas Marianna Mit látsz bennem? – Šta vidiš u meni?

Szuhay-Havas Marianna Budapest, 1968. augusztus 13. –

Mit látsz bennem? Először a fehér bot a széken, Az összetört poharak, Majd a soha többé ki nem nyitott könyvek, Az el nem húzható függönyök, Nos azok voltak, Melyek szembetűntek, Először, És csak utána láttam meg: Ott kuporogsz a sarokban, Szemeid helyén két mély és könnytelen gödörrel, De így is láttam, Szenvedsz, Hát kölcsönadtam a jobb szemem, Az egyiket, amellyel néztelek.

Šta vidiš u meni? Prvo beli štap na stolici, Razbijene čaše, Pa nikad više otvorene knjige, Nerazvlačivi zastori, Dakle te su stvari, Koje su primećene, Prvo, I tek sam posle ugledala: Tamo u uglu šćućuriš, Na mestu očiju sa dve duboke besuzne jame, Ali i tako sam videla, Patiš, Pa ti moje desno oko, ono jedno, kojim sam te gledala, posudila. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.gothic.hu/szuhayhavasmarianna