Szuhay-Havas Marianna Budapest, 1968.
augusztus 13. –
Mit látsz bennem?
Először a fehér bot a széken,
Az összetört poharak, Majd a soha többé ki nem nyitott könyvek, Az el nem húzható függönyök, Nos azok voltak, Melyek szembetűntek, Először, És csak utána láttam meg: Ott kuporogsz a sarokban, Szemeid helyén két mély és könnytelen gödörrel, De így is láttam, Szenvedsz, Hát kölcsönadtam a jobb szemem, Az egyiket, amellyel néztelek. |
Šta vidiš u meni?
Prvo beli
štap na stolici,
Razbijene
čaše,
Pa nikad
više otvorene knjige,
Nerazvlačivi
zastori,
Dakle te su
stvari,
Koje su
primećene,
Prvo,
I tek sam
posle ugledala:
Tamo u uglu
šćućuriš,
Na mestu
očiju sa dve duboke besuzne jame,
Ali i tako
sam videla,
Patiš,
Pa ti moje desno
oko, ono jedno,
kojim sam te
gledala, posudila.
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése