Boško Tomašević: Da bih imao mesto na koje se vraćam – Hogy legyen hely ahová visszatérhetek

 

Boško Tomašević Bečej 08. maj 1947. – 

Da bih imao mesto na koje se vraćam    Da bih imao mesto na koje se vraćam odlazim da budem tamo gde nikada neću biti. Sneg sipi zatire tragove kako ću se vratiti? Proleće dolazi sneg se topi da bih imao mesto koje bih želeo da vidim ostajem ovde. Da bih bio tamo gde nikada neću biti rukovodim se onim što ne postoji makar svi putevi bili kraći od života makar svi putevi bili duži od njega.

Hogy legyen hely ahová visszatérhetek   Hogy legyen hely ahová visszatérhetek elmegyek hogy ott legyek ahol sohasem leszek. Hull a hó eltünteti a nyomokat vissza hogyan térek? Jön a tavasz olvad a hó hogy legyen hely amit látni szeretnék itt maradok. Hogy ott legyek ahol sohasem leszek a nemlétező irányít akkor is ha az utak az életnél rövidebbek akkor is ha az utak nála hosszabbak.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Boško Tomašević – Poezija by Jovica Letić (jovicaletic.com)