Марина Цветаева (Cvetajeva M.)
Москве 8 октября 1892 – Елабуга 31 авгуcтa 1941
Пoбег
Под занавесом дождя
От глаз равнодушных кроясь,
– О завтра моё! – тебя
Выглядываю – как поезд
Выглядывает бомбист
С ещё-сотрясеньем взрыва
В руке… (Не одних убийств
Бежим, зарываясь в гриву
Дождя!) Не расправы страх,
Не… – Но облака! но звоны!
То Завтра на всех парах
Проносится вдоль перрона
Пропавшего… Бог! Благой!
Бог! И в дымовую опушь –
Как о́б стену… (Под ногой
Подножка – или ни ног уж,
Ни рук?) Верстовая снасть
Столба… Фонари из бреда…
О нет, не любовь, не страсть,
Ты поезд, которым еду
В Бессмертье…
14 ceнтября 1923
Menekülés
Rejtőzve zápor függönyébe
sok közönyös szempár elől,
– ó, holnapom! – kémlellek téged,
akárcsak a bombát vető
a vonatot kémleli, még meg-
rettenve robbantás-zajától...
(Iszonya nemcsak az ölésnek
űz minket arcunkat a zápor-
sörénybe fúrni!) Nem a vádtól
rettegés, nem... De füttyök, felhők!
A Holnap teljes gőzzel száguld
a peron mellett, s messzi eltűnt
a Múlt... Ó, áldott Istenem!
Uram! S verődöm füstgomolyba,
mint falba... (Hágcsóra teszem
a lábam – vagy már láb se volna,
se kéz?) Lázálombéli éj
lámpái versztoszlopokon...
Nem szerelem, nem szenvedély,
vonat vagy, véled utazom
az Öröklétbe...
1923. október
Fordította: Baka István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése