Nagy Teréz (Trezija Nađ) Martonos, 1951.09.19. –
Egy
másik út
Egy másik út, egy más világ:
tékozló szél viszi nyomát.
Őszbe, ha szállnak fellegek,
... arról a nyár mondd, mit tehet?
Tátongó, betört ablakok,
üres szobák és füstös árkádok
oszlopai közt fut az életünk,
melyről semmit sem tehetünk.
Romokban áll a régi ház,
falán eltévedt árnyék méláz.
Szívünkben szép szó mit sem ér,
a vágyunk is már mást ígér.
Leporolt emlék néhány fotón,
az ifjúság árnya járt azon.
Ennyi volt csupán az életünk,
de mégis ott együtt lehettünk.
Egy másik út, egy más világ:
tékozló szél viszi nyomát.
Őszbe, ha szállnak fellegek,
arról a nyár mondd, mit tehet?
tékozló szél viszi nyomát.
Őszbe, ha szállnak fellegek,
... arról a nyár mondd, mit tehet?
Tátongó, betört ablakok,
üres szobák és füstös árkádok
oszlopai közt fut az életünk,
melyről semmit sem tehetünk.
Romokban áll a régi ház,
falán eltévedt árnyék méláz.
Szívünkben szép szó mit sem ér,
a vágyunk is már mást ígér.
Leporolt emlék néhány fotón,
az ifjúság árnya járt azon.
Ennyi volt csupán az életünk,
de mégis ott együtt lehettünk.
Egy másik út, egy más világ:
tékozló szél viszi nyomát.
Őszbe, ha szállnak fellegek,
arról a nyár mondd, mit tehet?
Neka druga cesta
Neki drugi svet, neka druga
cesta,:
rasparča se putem vetra.
Juri
li u jesen oblak,
...
dal može biti leto krivac?
Među
polupanim prozorima,
praznim
sobama, stubovima
zadimljenih
arkada u vlastitoj
nemoći
prolazi nam život.
U
ruševinama je stara kuća,
na
zidu zalutala sjena titra.
Šta
vrede lepi reči, zov srca,
kad
nam čeznja drugde smera.
Preko
oprašenih fotosa
prelete
uspomene iz detinjstva.
Eto
naš život tek toliki je bio,
ipak tamo smo mogli biti zajedno.
Neki
drugi svet, neka druga cesta:
rasparča
se putem vetra.
Juri
li u jesen oblak,
reci,
može li biti leto krivac?
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése