Pilinszky János (Janoš Pilinski)
Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.
Egy
életen keresztűl
Sógorom
emlékezetére
1
Mi törjük el, repesztjük ketté,
mi egyedűl és mi magunk
azt, ami egy és oszthatatlan.
2
Utána azután
egy hosszú-hosszú életen keresztűl
próbáljuk vakon, süketen, hiába
összefércelni a világ
makulátlan és eredendő szövetét.
3
Gyerekkorunkban meg kellene halnunk,
tudásunk csúcsán, alázatunk magasán,
de tovább élünk, foltozgatva és
tóldozgatva a jóvátehetetlent.
4
Még jó, hogy elalhatunk közbe-közbe
és utóljára.
|
Tokom jednog života
U spomen mog šurjaka
1
To što
je jedno i nedeljivo
isključivo
mi, mi sami
slomimo,
cepamo na dva dela.
2
Posle
potom
kroz
dugog dugog života
uzalud
pokušavamo slepo, gluho
skrpiti
neokaljano
i
izvorno platno sveta.
3
Trebabali
bi umreti u detinjstvu,
na
vrhuncu znanja, na visini poniznosti,
ali
dalje živimo, krparimo i
dogradimo
nepopravljivo.
4
Dobro
je što možemo usput-usput i zadnji put
zaspati.
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése