Kassák Lajos (Lajoš Kašak)
Érsekújvár, 1887. március 21. — Budapest, 1967. július 22.
A szerelem ajándékai
Így töröd össze a karcsú borospoharakat
így téped szét a rózsaszínű párnát.
Ó szép nyulacskám egyben farkasom.
Milyen anya szült téged hogy egyszerre
előre és hátra fintorogsz
mint akit azért teremtettek hogy gyötörjön engem.
Törpe székecskén ülök a sarokban
csodálkozón akár egy gyermek
és szótlanul bámullak gyönyörűségem.
Tied vagyok megválthatatlanul.
Hegedűmet is szegre akasztottam
hogy ne ingerelje némaságom.
Darovi ljubavi
Vitke čaše za vino ovako
razbijaš
ružičast jastuk ovako
cepaš.
O lepi moj zečiću ujedno
i moj kurjače.
Kakva majka te je rodila
da istovremeno
prema napred i pozadi
kreveljiš
kao neka koja je zato stvorena
da me mrcvari.
Na majušnoj stolici u
uglu sedim
lepoto moja poput deteta
začuđeno i nemo te
promatram.
Neopozivo sam tvoja.
Okačio sam i violinu
da moju nemost ne bi
remetila.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése