Rafi Lajos
Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.
Elhatárolódás
Távolra hullva a csóktól, a Nőtől,
A föld tenyerén pihenek.
Rongyokba csavart, néma sorsom
Isten kegyelmét vedli le.
Minden egy néma, halk kiáltás.
Az éj a Napba menekül.
Nyomja már negyven év a vállam.
Mégis mért vagyok egyedül?
Múltam süket jelenjén átpeng
Zord telek harcos nyomora.
A szél fúj, és önmagát fújja
az elmúlás pora.
…...
Csak tegnap jöttem rá, hogy
egy kerek kő is
tudja gurítani önmagát
|
Ograđivanje
Predaleko od poljupca, od Žene,
Na dlanu zemlje odmaram.
U krpe uvijena, moja nema sudbina
Milost Božji zbaci.
Sve je jedan nem, tih krik.
Noć u Dan se da u beg.
Ramena mi već četrdeset godina tereti.
Ipak što sam tako usamljen?
Preko moje sadašnjosti gluhe
Prodire borbena beda surovih zima.
Duva vetar i sam sebe duva
prah prolaženja.
......
Samo sam juče doznao da
i jedan okrugao kamen
može sam sebe kotrljati.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése