Keresés ebben a blogban

2015. március 15., vasárnap

Cseke Gábor Porszemek játszadozása – Igra zrnca prašine

Cseke Gábor Kolozsvár, 1941. július 29. –


Porszemek játszadozása

Millió
s isten tudja hány
apró világ kering
         pamacsnyi por libeg,
         mokány szekér habarta,
         dülöngél a kerék,
         s a gazda rajta

és mindenik világ
izzadt
kezemre ül,
a nap lesüt reánk
         míg botorkál a ló,
         a tengely is nyikordul,
         elvánszorog az út,
         s a táj kifordul

mosolygó fényesség,
tenyerem terhe
táncolva érik,
s az élet oly falánk!...
         terül a széna, illatozik már
         mokány szekér felett az este,
         jó sátor ez, és elterül
         alatta ember, állat teste

millió s
isten tudja hány
világ néz csillagot magának
         majszol a ló, gazdája égre bámul,
         az ott lehullt, a másik biztosabb,
         a porszemek elültek, álmuk csupa játék,
         s csak én hiszem, hogy boldogak

az ott lehullt,
és jobbat nem találnak.

Igra zrnca prašine

Milijuni
i bog zna koliko
sitninih svetova kruže
         kičice pršine lebde,
         nezgrapna kočija ih digla,
         krivi se točak,
         a na njoj gazda

i svaki svet
na moj
oznojen dlan seda,
svetlo sunca nas prati
         dok konj tetura
         i osovina zaškripi,
         batrga se cesta,
         izvrne se predeo

nasmejana svetlost,
teret mog dlana
u plesu sazreva,
život je tako pohotan!...
         prostire se seno, nad nezgrapnom
         kočijom već veče miriše,
         dobar je to čadar, ispod njega
         ispruži se telo čoveka, marve

milijuni
i bog zan koliko
svetova bira sebi zvezdu
         hrani se konj, gazda nebo promatra,
         taj je pao, onaj drugi je sigurniji,
         slegle su kičice prašine, igra im je san
         i da su sretne samo ja verujem

taj je pao
boljeg ne nalaze.

 Prevod: Fehér Illés


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése