Fülöp Kálmán Marosvásárhely 1948. május 30. –
Édesapám
Arcán
az árnyék elbóbiskolt
– csak suttogása
riogat:
dorgál vagy
éppen simogat –
a reves
hamvas képkeretben
kettétörik
a pillanat. |
Otac moj
Zadremala je
senka na
njegovom licu
– tek njegov šapat
me straši:
kori ili
pak
gladi –
u drevnom
pepeljastom
okviru
tren se
razlomi.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése