Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –
Itt nőttél fel
Itt nőttél fel,
Ahol lábujjhegyen jártak a szivárványok, És a kapualjak éjszakánként Egymással csókolóztak.
Itt nőttél fel,
Ahol az utcán egy deres szakállú isten Végiggurított egy hatalmas Hógolyót, ami egyre nagyobbra nőtt.
Itt nőttél fel,
Ahol a liftek a felhőkig jártak, Vagy meg sem álltak a földgolyó Forró magmájáig.
Itt nőttél fel,
Ahol a szitakötők úgy szikráztak az ablak előtt, Mint repülő csillagszórók, és amikor egyikük Az ujjadra szállt, karácsony éjszakája lett.
Itt nőttél fel,
Itt tanítottad járni az esőcseppeket, és térdepelni A tűzfalakat, a gangok emeleteken át tekeredő Kígyója itt sziszegett a füledbe.
Itt nőttél fel,
Lépteiddel itt adtál szívmasszázst a földnek, És körmeidből itt lett tíz katicabogár, És mindegyik hatpettyes volt.
Itt nőttél fel,
Ahol a villamosok villáma végigsistergett Az utcán, árnyékodat a házfalra égette, és remegve Számoltad, mikor ér oda a mennydörgés.
Itt nőttél fel,
Ahol a feketerigók karácsonyi égősorokból Fontak fészket, és ha kialudtak az utcai lámpák, A fészkeik világítottak.
Itt nőttél fel,
Ahol az utcai telefonfülkék gyóntatófülkévé Változtak, és minden csikkes pocsolya Szenteltvíztartó lett.
Itt nőttél fel,
Ahol minden tükör egy alagút bejárata volt, Ami a jövőbe vezetett, és ha áthatoltál volna Rajtuk, találkoztál volna velem.
Népszínház utca, 2015. 12. 19.
|
Ovde si odrastao
Ovde si odrastao,
Gde su duge na prstima hodale
I tokom noći predvorja
Su se ljubili.
Ovde si odrastao,
Gde je na ulici jedan bog sede brade
Jednu ogromnu grudu snega
Kotrljao šta je sve više i više rasla.
Ovde si odrastao,
Gde su liftovi do neba hodali,
Ili nisu čak do vruće magme
Zemaljske kugle stali.
Ovde si odrastao,
Gde su vilenjaci ispred prozora tako bacali iskre
Kao leteće prskalice, i kad ti je jedan
Na prst sletio, božićna noć se stvorio.
Ovde si odrastao,
Tu si kapi kiše hodati učio i zabate
Klečati, u ušima tu ti je siktala zmija
Preko katova vijugajućih hodnika.
Ovde si odrastao,
Koracima ovde si masirao srce zemlje,
I tu ti je nastao od nokata deset bubamara
I svi su šest pege imale.
Ovde si odrastao,
Gde su niz ulice gromovi tramvaja
Prštali, tvoju senku na zid pekli i drhtajući
Brojao kad će grmljavina stići.
Ovde si odrastao,
Gde je crni kos gnezdo iz božićnih niti sijalica
Pleo i kad se ulična rasveta ugasila,
Gnezda su svetlili.
Ovde si odrastao,
Gde su se telefonske govornice u ispovednice
Pretvorile i svaka lokva sa pikavcima
Držac za posvećenu vodu postala.
Ovde si odrastao,
Gde je svako ogledalo ulaz jednog tunela bio
Što je u budućnost vodio i ako bi se preko njih
Probio, sa mnom bi se sreo.
Ulica Narodnog pozorišta, 19. 12. 2015.
Prevod: Fehér Illés
|
(Y)
VálaszTörlés