Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –
[Lehetséges
változat]
A reggelek a legszebbek. Lágy neszek, kávé, ahogy kihűl. Fogaim közt a délelőtt unhatatlan zamata. Pontatlanságaim rabjaként ül az asztalnál önmagam lehetséges változata. |
[Moguća
varijanta]
Najlepša su jutra.
Mekani šumovi, kafa kako se hladi.
Među zubima nepresušan okus prepodneva.
Kao rob svojih nepreciznosti
pored stola
vlastita moguća varijanta sedi.
Prevod:
Fehér Illés
|
!
VálaszTörlés