Bánki Éva Nagykanizsa 1966. szeptember 17. –
|
Kiragadott
sorok az Esővárosból I
(Versek egy brünni gépészeti kiállítás összefirkált
katalógusán.)
Kőgyár.
Szélgyár. Madárgyár. Valaki a teremtményeket gyűlöli, és hibákat ejt bennük: öregséget, könnyet, mérget. Sebet, amit másik méreg gyógyít, ellenszert, amit más megmérgez: halált és vereséget. Romlott és végtelen teremtő nézi magát mindegyik művében.
……………………………….
Magától
hajlik az erő a gépekben,
hamarosan háború lesz, és szavakat dobál egy gép szerteszét, beszédtől lobog a szén, míg a föld mélyén egy ló hordja halálos terhét. Fölöttünk villanyfényes madarak cikáznak. Minden mozdulatuk parancs. |
Stihovi izvađeni iz romana Grada
kiše I
(Pesme
na išaranom katalogu jedne izložbe u Brinu.)
Fabrika cigli.
Fabrika piva.
Fabrika ptica.
Neko zaista mrzi stvorenja
i u njih greške sadi: starost,
suzu, otrov. Ranu, šta drugi
otrov leči, ustuk, što nešto
drugo otruje: smrt i poraz.
U svakom delu iskvaren i
beskonačan stvoritelj sebe gleda.
..............................................
U mašinama snaga sama od sebe se
savija,
biće uskoro rata, i jedna mašina
reči na sve strene baca, ugalj
od govora bukti, dok u dnu zemlje
jedan konj svoj smrtonosan teret
vuče.
Iznad nas ptice sa svetlom
elektriciteta
krivudaju. Svaki pokret im je
naredba.
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése