Keresés ebben a blogban

2016. augusztus 23., kedd

Beszédes István Lábuk rövid – Noge su im kratke

Képtalálat a következőre: „beszédes istván”

Beszédes István Zenta, 1961. szept. 12. -

Lábuk rövid

Beszélhetünk egy helyszínről
lehetőségeként valamiféle
felfoghatatlan tér áthidalásának
- fesztáv, körül körkép azok számára,
akik öregkorukra törpék.

Beszélhetünk a helyről, amelyet
fel nem fedezünk soha,
hisz mi a lakott világot járjuk,
csodáljuk mint zuhan párkánya,
és a mélybe egy amfiteátrumot tettünk,
ott történik napi két előadásban csoda.

Az idő, és míg el nem törik, a tér
találkozásának elméleti pontja ez,
elvesztettünk már minden poggyászt,
fejből idézett kötéltáncosokat
látni övig: két nő és egy férfi,
felsőtestük felnőtt, lábuk rövid...

Noge su im kratke

Može se pričati o nekom licu mesta
kao o nekakvoj mogućnosti
premošćavanja neshvatljivog prostora
– raspon, okolo panorama za one
koji su za stare dane patuljci postali.

Može se pričati o mestu koju
nikad nismo otkrili,
ta nama je naseljen svet poznat,
divimo se kako mu atula pada
i u dubinu smo amfiteatra smestili,
čudo se tamo dešava dnevno u dva prikaza.

To je teoretska tačka sretanja
vremena, i dok se ne razbije, prostora,
sve posedovano je izgubljeno,
iz sećanja prizivani pehlivani
se vide do struka: dve žene i muškarac,
gornjim telom odrasli, noge su im kratke...

Prevod: Fehér Illés
Forrás: http://www.barkaonline.hu/blog/1284-beszedes-istvan-versei


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése