Vajdics Anikó, Budapest 1964. 10. 19. –
Keresztúton
Fehér
Bencének
Ha tíz perccel tovább maradsz...
Ha fél órával hamarabb indulsz... Ha azt az ócska számot a másik együttestől már nem hallgatod meg... Ha nem késed le az utolsó buszt... Ha az első éjszakai járatot éppen eléred... Ha nem tőled kérdezik a megállóban, hogy van-e cigid... Ha nem te feleled, hogy nincs... Ha nem a te füledbe sziszegik, hogy vedd már fel azt a buzi sapkát, kisköcsög... Ha nem te ülsz ott válasz helyett rezzenéstelen arccal... Ha nem a te rezzenéstelen arcodat töri össze az az érthetetlen ökölcsapás... Ha tíz perccel később vagy fél órával hamarabb érsz a keresztútra, talán soha nem tudod meg, milyen kemény csávó az ördög, és hogy éjfél után öt perccel még garantáltan nem alszik...
2013. október
|
Na raskršću
Benci Feheru
Da
si deset minuta duže ostao...
Da
si pola sata ranije krenuo...
Da
si onu bezvrednu melodiju
drugog
sastava nesi poslušao...
Da
zadnji bus nisi propustio...
Da
si prvu noćnu liniju uhvatio...
Da
u stanici nisu tebe pitali
dal
imaš cigaru...
Da
nisi ti odgovorio, nemam...
Da
nisu tebi siktali,
podigni
već jednom onu
odvratnu
kapu, burazeru...
Da
umesto odgovora
ukočenim
licem nisi ti sedeo tamo...
Da
onaj nerazuman
udarac
pesnicom nije tvoje
ukočeno
lice razbio...
Da
si deset minuta kasnije
ili
pola sata ranije
stigao
na raskrsnicu, možda
nikad
ne bi saznao,
koliko
je đavo tvrd čovo,
i
da pet minuta posle ponoći
još
garantirano ne spava...
oktobra
2013.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése