Faiz Softić Vrbe kod
Bijelog Polja 1958. –
Pod vješalima
O
svakoj zvijezdi – omča
Blijedi, neispavani, gledamo svako uz svoj konopac. Bogom osuđeni, Čekamo. Posljednju komandu. Bez tla. Tijela upredena Da se otegnu. I ako punu vjetrovi Nećemo se zanjihani, sudarati. |
Bitófa alatt
Minden csillagról – hurok
Sápadtan, bágyadtan, mindannyian
saját kötelünket mustráljuk.
Isten elitéltjeiként,
Várjuk.
Az utolsó rendeletet.
Talajt vesztetten.
A testek enyészetre
Készek.
És ha a szél feltámad
Meglengetve
nem ütközünk.
Fordította: Fehér
Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése