Faiz Softić Vrbe kod
Bijelog Polja 1958. –
Subota
Sve što je najljepše –
Na pijaci. Jabuke branice U sepadima Ko zvijezde u izvorima. Sir u žutim kacama Na samarima. Djeca za začuđenim ovcama niz put. Umjesto pjetlova svitanje javlja fijukom brezov prut. Subota. Ko na mravinjaku. sva pijaca miriše mojim selom. S vagom u ruci kraj kace kao uvijek moj otac stoji gospodske ruke i usta dok sir probaju gleda. Navečer uz klanac konji će mršavi roptati i djeca umorna na samarima drijemati. Ugasiće se svjetla i grad će otići pod jorgane. Brezovom metlom čistač će sa pijace lijeno selo moje pomesti i noć će umorna na obrisanu kaldrmu sjesti. |
Szombat
Minden ami szép –
A piacon van. A kosarakba szedett almák forrásbeli csillagok. A tehernyergek sárga dézsáiban sajt. Az úton csodálkozó bárányokkal gyerekek. A pikadatot kakasszó helyett nyírvesszősuhintás jelzi. Szombat. Mint a hangyaboly. A piac szülőfalum illatát idézi.
Mint mindig
a dézsa mellett mérleggel a kezében apám áll míg a sajtot kóstolgatják az urak kezét száját mustrálja. Este a szurdokban lesoványodott lovak hörögnek a fáradt gyerekek meg a tehernyeregben szenderegnek. Eloltják a lámpákat és takaró alá rejtőzik a város. Az utcaseprő vesszőseprűvel takarítja a piacot lomha falumat és az éj fáradtan ül a feltakarított macskaköves utcára.
Fordította:
Fehér Illés
|
Izvor – Faiz Softić: Dok vode teku. NVO Centar za kulturu –Bihor, 2016. 17. str.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése