Enesa Mahmić 4. mart 1989. –
Blatuša
Žvjeli smo pored pruge
Na kojoj su ležali teretni
vagoni
Iz prošlog stoljeća
Ostavljeni da skupljaju hrđu
Kućerci, skladišta,
skretnice...
Svaki dan ista otupjela
kretanja
Posmatrali
smo nebo i njegove hirove
Oblake
što plove preko mjeseca
Malene
zvijezde
I oluje
što se obrušavaju s visine
Biće bolje, biće bolje
Bogovi
slušaju samo one koji se pokoravaju
Biće nešto
U
zaboravljenoj zemlji nada je kruh bijednih
Isprepeletih
tijela pušili smo cigarete
Gledajući
kako dim lebdi po sobi
U svemu tome bilo je
Neke lijepe nepostojanosti
Svijet se sastoji od krhotina
U istu rijeku ne može se dva puta zagaziti.
|
Latyak
A vasúti sínek mellett laktunk
Ahol a múlt században otthagyott
Tehervagonok
Rozsdásodtak
Vityillók, raktárak, váltók...
Nap mint nap ugyanazok a fásult mozdulatok
Az eget és szeszélyeit figyeltük
A hold felett vonuló felhőket
Az apró csillagokat
És a magasból lezúduló viharokat
Jobb lesz, jobb
lesz
Az istenek csak az alázatosakat hallgatják meg
Lesz valahogy
Az elfeledett országban remény a balgák kenyere
A szobában gomolygó füstöt szemlélve
Összefonódott testekkel bagóztunk
Mindebben volt valami
Kedves múlandó
Töredékekből áll a világ
Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba gázolni.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése