Keresés ebben a blogban

2018. június 2., szombat

Enes Halilović Priča – Mese


Enes Halilović Novi Pazar 05. mart 1977. –


Priča


Pita me Srđan Papić
zašto poeziju pišem. I veli:
Znaš šta mi priča Jelena Angelkovska?
Radila u nekoj biblioteci, zamenjivala neku trudnicu,
kaže, za godinu niko nije tražio poeziju,
čitaju ljudi romane, priče… e kaže,samo jednom,
u sumrak, prepala me Jelena, bila zima, duvao vetar
strašan,
čovek ulazi, visok, nije zatvorio ni vrata za sobom,
potpuno sluđen, izgubljen u svemiru,
ulazi on, van sebe, i pita strašnim glasom:
imate li nešto od poezije…
Znam, rekoh mu, ja sam to bio.

Izvor:


Mese

Srđan Papić* megkérdezte
verseket miért írok. És hozzátette:
Tudod mit mesélt Jelena Angelkovska**?
Egy könyvtárban terhes nőt helyettesített
és állította, egy év alatt verseket senki sem keresett,
az emberek regényeket, elbeszéléseket olvasnak... de
egy alkonyatkor, Jelena rám pirított, tél volt, szél fújt,
cudarul,
belépett egy ember, magas, ajtót sem csukva,
átfagyottan, az űrbe veszve,
magán kívül, félelmetes hangon megkérdezte:
verseskötetekkel rendelkeznek.e...
Tudom, mondtam, én voltam.

* Srđan Papić (Papity Szrgyan) fiatal szerb költő
** Jelena Angelkovska (Angelkovszka Jelena) szerb nyev és irodalomtanár

Fordította: Fehér Illés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése